Mártonffy Béla, a FruitVeb elnöke Orbán Viktor miniszterelnök szavaival nyitotta meg a hazai zöldség-gyümölcságazat helyzetéről szóló konferenciát az OMÉK-on. „Nagyon válságos időket élünk, ami csak azért jó, mert most őszintén szembe tudunk nézni a problémákkal. Konferenciánk célja is az, hogy elérjünk egy utat, ami kivezet ebből, és tényleges kitörési ponttá teheti a zöldség-gyümölcságazatot” – fejtette ki a FruitVeb elnöke.

Az ágazat helyzetét Fodor Zoltán, a FruitVeb ügyvezető igazgatója vázolta fel. Előadásában elmondta, hogy az Európai Unió (EU) zöldségtermelése összesen 64 millió tonna évente, amelyből Magyarország 2,8 százalékkal részesedik. A gyümölcstermelésnél sem sokkal jobb a helyzet, hiszen itt 3,7 százalékos arányt tudhat hazánk magáénak a közel negyvenmillió tonnából. Termésátlagok tekintetében még kevesebb sikerrel büszkélkedhetünk, hiszen zöldség- és gyümölcs tekintetében is a középmezőny alján szerepelünk a huszonhét tagállam listáján. „Magyarországon kedvezőek az ökológiai viszonyok, közel vannak a potenciális piacok és a nemzetközi fogyasztási trendek terjedésével dinamikusan emelkedik ezeknek a termékeknek a fogyasztása” – vázolta az adottságokat az ügyvezető. „Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználhassuk, törekednünk kell éves szinten a 3,5 millió tonnás termelés visszaállítására, bel- és külpiacok bővítésére, százezer új munkahely létrehozására, a TÉSZ-ek forgalmi arányának negyven százalékra növelésére, illetve a termék- és régiófejlesztésre is” – húzta alá Fodor Zoltán. Felhívta a figyelmet arra is, hogy már csak kétszer annyi paprikát exportálunk, mint amennyit importálunk. Hazánk, a „paprika országa” többek közt azért válhat nettó importőrré, mert a termelési technológiában tapasztalható lemaradásunk összefügg adottságaink kihasználatlanságával. Ehhez hozzájárulnak az öntözés terhei, a csatornarendszerek kiépítetlensége és a geotermális energiát szabályozó tényezők, járulékok, adók, illetve bírságok is.
 
A felvetésre Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára úgy reagált, hogy az ágazatot érintően a termálvízre vonatkozó visszasajtolási moratóriumot, amely 2012. december 31-én járna le, egyelőre néhány évre meghosszabbítják, de a végleges, mindenki számára előnyös megoldást még keresi a kormányzat. „Orbán Viktor miniszterelnök az OMÉK megnyitóján hangsúlyozta, hogy Magyarország mezőgazdasági ország. Ennek üzenete van: az adottságaink kimondottan jók a mezőgazdasági termelésre, ezen belül a zöldség-gyümölcs termesztésre is. Remélhetőleg folytatódik az a tendencia, amely a tavalyihoz képest 18 százalékos emelkedést mutat az export-import egyenleg tekintetében” – fejtette ki az államtitkár. Előadásában kitért arra is, hogy a föld népességének növekedése miatt egyre nagyobb globális kihívásoknak kell hazánknak is megfelelni. Csüggedésre azonban nincs okunk, mert Magyarország – lehetőségeinek megfelelő kihasználásával – akár 15-20 millió embert is képes ellátni mezőgazdaságából.

A problémák orvoslásán, többek közt a feketegazdaság visszaszorításán, még dolgozik a tárca. A fordított áfa bevezetése is javíthat ezen a helyzeten. A közeljövőben konzultációt terveznek a szakma és a NAV vezetőivel az ellenőrzésekről. Az államtitkár elmondta, novemberben kerül a parlament elé a kockázatkezelési rendszer átalakítása, amelynek lényege, hogy az időjárás miatti terméscsökkenés esetében ne csak a termelőt terhelje kockázat, hanem a felvásárlót, a föld tulajdonosát és a biztosítókat is.

Forrás: VM VKSZI

Cikk megosztása