A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) olyan élő szervezetek, amelyekben a genetikai örökítőanyagot (DNS) a géntechnológia molekuláris módszereivel a természetben elő nem forduló módon változtatták meg, hogy új tulajdonságokat adjanak nekik. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élő szervezetbe, akár nem rokon fajok esetén is.
Az Európai Közösség 2004-ben több GM növényfajtát is felvett a Közösségi Fajtajegyzékbe. Ezeknek a termesztését a tagállamok csak úgy tilthatják meg, hogy egészségügyi vagy környezeti kockázatokra alapozva, védzáradéki eljárással moratóriumot, forgalmazási és termesztési tilalmat jelentenek be e fajtákra. Magyarország ezt a lépést 2005-ben tette meg az egyetlen, nálunk létező fajtakör, a Monsanto MON 810-es molyrezisztens kukoricafajtáira. A propaganda szerint mivel nincs szükség permetezésre, csökkenti a termelési költségeket, valójában azonban a molyfertőzés hazánkban az évek túlnyomó többségében számottevő kárt nem okozott, így a gazdák nagy része nem védekezik a kukoricamoly ellen. Mindeközben a GM-kukorica minden sejtjében termeli a méreganyagot, amely bekerül a táplálékláncba. A 2005-ös moratóriumot követően a Parlament 2006-ban szigorú géntechnológiai törvényt hozott, mára pedig már az alaptörvény is rögzíti, hogy az egészséges és biztonságos élelmiszerhez mindenkinek joga van.
„Ez egy feje tetejére állított világ. Nem a betegségekre találnak ki ellenszert, hanem a vegyszerhez hoznak létre fajtákat” – vélekedett Ángyán József parlamenti államtitkár a VM által szervezett GMO-sorozat záró előadásán a 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK). Mivel az Európai Unió piaca elutasítja ezeket a szervezeteket, hazánknak piaci hátrányt is jelentene, ha beengednénk a GMO-t. A magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti érdekek egyaránt GMO-mentes státuszunk fenntartását indokolják. Olyan mezőgazdaságra, környezet- és tájgazdálkodásra van szükség, amely úgy állít elő jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszereket, hogy közben megőrzi vízbázisaink tisztaságát, talajaink termőképességét, az élővilágot, a tájat és benne az embert. A GMO-technológia számunkra gazdasági előnyt nem hordoz, elterjedése, ökológiai következményei és élelmiszer-előállításban való alkalmazásuk és egészség¬ügyi kockázata beláthatatlan.
Mindezek következtében az EU-ban a fizetőképes, minőségi piac egyre határozottabban elutasítja a GMO-szennyezett élelmiszereket, sőt azokat is, amelyek olyan régióból származnak, ahol nem tudják garantálni GMO-mentességüket. Ángyán József hozzátette: még tíz európai ország hirdetett moratóriumot a GMO-ra, tehát kimondhatjuk, hogy az Unió egyelőre nem kér az ilyen növényekből, és az elhatárolódás egyre komolyabb agrárpiaci versenyelőnyt jelent Magyarország számára is. „Csatlakoztunk az Alpok-Adria GMO-mentes régióhoz és bár Szlovákia és Románia problémás ebből a szempontból, szeretnénk az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni a kezdeményezést.”
Bardócz Zsuzsanna szakreferens, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a géntechnológiai dilemmákról elmondta: „az emberiség eljutott odáig, hogy azonosítani tudja a genetikai alapot, és azt kedvére változtathatja”. A GMO pártiak sokszor azzal érvelnek, hogy a genetikai módosítás a nemesítésnek egy precízebb és gyorsabb változata. A nemesítésnél azonban csak a szülőktől származó gének kerülnek át a szervezetbe, míg a GM-növények esetében az egyik szülőtől származó génekhez bármely más – akár nem rokon – fajokból származó géneket társíthatnak. A szakértő kiemelte, kísérletek során GM-burgonyával etetett állatoknál többek között sejtburjánzás, rossz fejlődés mutatkozott, az immunrendszerük és több létfontosságú szervük nem működött megfelelően. A tudomány pedig egyelőre semmilyen kutatási eredménnyel és tapasztalattal sem rendelkezik azzal kapcsolatosan, hogy a genetikailag módosított növényekből készült élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Így a GMO idő előtti elterjedésének beláthatatlanok a hosszú távú következményei. Másrészről a GM-növények termesztésének nincs látványos haszna. A nagy vállalatok a jövőre nézve ígérik a hatalmas hozamot és a rendkívüli körülmények közötti termeszthetőséget, eddig azonban csak az alacsony piaci ára tette versenyképessé. „Az emberiség jövőjének egyetlen járható útja, ha visszatérünk a fenntartható, ökológiai gazdálkodáshoz” – mondta befejezésül Bardócz Zsuzsanna.
Forrás: VM VKSZI