Az Európai Bizottság osztotta fel a Duna-stratégia végrehajtásához szükséges munkát az együttműködésben résztvevő országok között. A regionális politikai biztos Budapesten jelentette be, hogy a 11 prioritást mely tagállamok fogják koordinálni.
Johannes Hahn elmondta, hazánk lesz a felelős a fenntartható energiák ösztönzéséért, amelyben Csehország lesz a segítségére. A vízminőség helyreállítása és megőrzése ugyancsak Magyarország hazánk feladata lesz, melyben Szlovákiával osztozik, továbbá Romániával közösen Magyarországnak kell koordinálnia a stratégia környezeti kockázatokkal kapcsolatos elemeit. A magyar elnökség a Duna-stratégia elfogadását az Európai Tanács júniusi ülésén várja.
A koordinátor országok feladata a stratégiában meghatározott számszerű célkitűzések elfogadtatása lesz. Nekik kell a stratégia megvalósítását irányítani, egyeztetni a többi országgal, munkaprogramot készíteni és finanszírozási lehetőségeket felkutatni. A stratégia magyarországi kormánybiztosa szerint elsősorban a nemzetközi szervezetekkel volt nagy harc a koordinátori pozíciókért, amelyek keményen lobbiztak egy-egy terület megszerzéséért.
Barsiné Pataki Etelka elmondta, az EU egyetértett abban – annak ellenére, hogy részt vesznek az együttműködésben unión kívüli országok is – „ez az Európai Unió stratégiája, tehát a kiemelt területek koordinálását is uniós országoknak kell végezniük”.
A Duna-stratégia céljai: a belvízi, a vasúti és a közúti közlekedési útvonalak összekapcsolása, 2020- ig a Duna ökoszisztémájának visszaállítása az 1960-as szintre, az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re. Két éven belül a régió minden uniós állampolgára szélessávú internet-hozzáférést terveznek megvalósítani, továbbá el szeretnék érni, hogy 2020-ra a tagállamok a GDP-jük három százalékát kutatásfejlesztésre fordítsák. Az Európai Bizottság számításai szerint az uniós pénzügyi alapokból a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési időszakban 100 milliárd eurót lehet felhasználni a stratégia prioritásaira.
Az együttműködésbe nemcsak olyan országokat vontak be, ahol átfolyik a Duna, hanem azokat is, amelyek ezen országok szomszédságában fekszenek.
Ausztria és Románia a belvízi hajóközlekedésért, Szlovénia és Szerbia pedig a vasúti, közúti és légiközlekedés fejlesztéséért felel a régión belül. Bulgária és Románia dolgozza majd ki a kultúrával és turizmussal kapcsolatos projektmunkákat, míg Bajorország és Horvátország látja el a biodiverzitás, a táj-, a levegő- és a talajminőség megőrzéséhez kötődő koordinálói munkát. A tudásalapú társadalom régión belüli kialakításáért pedig Szlovákia és Szerbia felel. Baden-Württemberg tartomány és Horvátország kapta feladatul a Duna-régióban működő vállalkozások versenyképességének támogatását, Ausztria és Moldova koordinálja a humánerőforrás fejlesztését; az intézményrendszer kibővítéséért Bécs-tartomány és Szlovénia, a biztonsági és szervezett bűnözés elleni feladatokért pedig Németország és Bulgária felelős.
Forrás: bruxinfo.hu