Fogyasztóvédelmi és élelmiszerügyi csoportok fenntartásokkal üdvözölték az új élelmiszercímkézési szabályokat, amelyeket az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió (EU) minisztereinek Tanácsa fogadott el.
Az EU két jogalkotó intézménye múlt hónapban, a magyar soros elnökség alatt jutott a három évig húzódó egyezkedés végére, így az EP július 6-án hivatalosan is megszavazta a véglegesített szöveget. A szabályozás kötelezi a gyártókat, hogy információkat helyezzen el a termékek csomagolásán azok tápanyagtartalmáról.
Az élelmiszer- és üdítőipari ágazatot képviselő FoodDrinkEurope elégedetten nyilatkozott a végeredményről. „A gyártók már régóta egy pragmatikusabb megközelítést szerettek volna, hogy biztosítani lehessen a fogyasztók számára érthető és értelmes, élelmiszerekről szóló információt” – mondta Jesús Serafin Pérez, a csoport elnöke. Az elfogadott szöveg véleménye szerint „működőképes jogszabály az élelmiszer-előállítók számára”.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy túl korai volna felmérni az új szabályozás ágazatra gyakorolt hatását, mivel bizonyos kérdéseket még mindig el kell dönteni. Az egyik problémás pont a származási helyre vonatkozó információk kiterjesztése. Jelenleg ezeket csak néhány élelmiszeren, például a marhahúson, friss zöldségeken és gyümölcsökön kell feltüntetni, a körbe azonban most bevonják a friss húst és halat, két éven belül pedig akár a feldolgozott élelmiszereket is.
A címkék olvashatóságát nagyobb betűmérettel javítják, valamint kötelező leírni a termék energia-, fehérje-, zsír- és azon belül telített zsírsav-, szénhidrát- és sótartalmát. Az adatok összehasonlíthatósága miatt ezeket 100 grammban vagy 100 milliliterben kell megadni.
A rendszer közel van a „közlekedési lámpa rendszerhez”, amelyet fogyasztói csoportok favorizálnak. Ez egyszerű színkódokkal jelzi, hogy egy-egy címke túl sok vagy túl kevés adatot tartalmaz. Ugyanakkor Monique Goyens, a BEUC európai fogyasztói csoport főtitkára szerint e nélkül a vásárló képtelen lesz „első pillantásra” megtalálni a legegészségesebb termékeket. Ettől függetlenül azonban általánosságban üdvözölte az új szabályozást.
Az Európai Bizottság a jogszabály hatályba lépése után három éven belül jelentést tesz az úgynevezett transzzsírsavak (mesterséges telítetlen zsírsavak, például a margarinok hidrogénezett növényi olajai) mennyiségéről is. Ezek használatát több európai parlamenti képviselő is egyenesen betiltaná.
Forrás: European Voice