Az Európai Bizottság „Európai innovációs partnerséget” (EIP) kezdeményez 2014-2020-ra a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság terén. Az Európai Unió végrehajtó testületének ezzel az a célja, hogy a két, talán legnagyobb kihívást kezelje, amellyel a tagállamok agrárszektorainak szembe kell néznie. Az egyik, hogy – reagálva a világszerte jelentősen megnőtt élelmiszerigényre – hogyan növeljék az ágazat termelését és a termelékenységét, a másik pedig, hogy hogyan váljon a gazdálkodás fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá, és javítsák az erőforrás-felhasználás hatékonyságát.
Az EIP egy közös platformot hoz létre az agrárszektor, a biogazdaság, a tudományos élet, a tanácsadók és más érintettek között uniós, nemzeti és regionális szinten. A segítségével hamarabb ültethetik át a kutatási eredményeket a gyakorlatba, és folyamatos visszajelzéseket kaphatnak a tudósok a való életben felmerülő igényekről. Az EIP az információáramlás és a jó gyakorlatok megosztásának gyorsításával támogatja a Közös Agrárpolitika, valamint az EU Innovációs és Kutatási Keretének céljait.
Az EIP a Bizottság 2013 utáni KAP-reform javaslataira alapulna. A jövőbeni vidékfejlesztési politika társ-finanszírozást nyújtana „műveleti csoportok” részére, amelyek gazdákból, tanácsadókból, kutatókból vállalkozásokból és más szereplőkből állnának. A támogatott kulcstevékenységek közé tartozna az „együttműködés”, a „tudásátadás”, a „tanácsadási szolgáltatás”, a „befektetés” vagy az „üzleti fejlesztés”.
Az EU kutatási és innovációs politikája („Horizont 2020”) kulcsszerepet játszana a szükséges tudásalap biztosításával. Többek között alkalmazott kutatási projekteken, határon átnyúló és klaszterkezdeményezéseken, bemutató és próbaprojekteken valamint az innovációs központok támogatásán keresztül tudna hozzájárulni az EIP-hez. A vidékfejlesztési politika biztosítaná a regionális, míg a Horizont 2020 a régiók közötti vagy feletti szinten folyó projektek finanszírozását, de akár más politikák (így pl. a kohéziós vagy oktatási politika) is további lehetőségeket nyújthatnak. Az EIP létrehozása ugyanakkor nem jelentené új pénzügyi alapok létrehozását, a meglévő mechanizmusokra épülve igyekezne azokat hatékonyabban kihasználni.
Emellett egy új, uniós szintű EIP-hálózatot hoznának létre, amely közvetítőként javíthatná a tudományos és a gyakorlati szint közötti párbeszédet, valamint erősíthetné az együttműködést. A hálózat szorgalmazná „műveleti csoportok” létrehozását, és szemináriumokkal, adatbázisokkal, valamint ügyfélszolgálattal segítené a munkájukat. A hálózat összegyűjtené az innovációs projekteket és információkat szolgáltatna róluk, valamint biztosítaná az információáramlást a helyi és a regionális szint között. Egy magas szintű irányítóbizottság indítaná el a folyamatot, és szabna irányt az EIP-nek egy stratégiai végrehajtási terv kidolgozásával. A bizottság a tagállamok és az érintettek képviselőiből állna. Ez az útmutatás ugyanakkor nem lenne túl szoros, mivel az a már létező struktúrákra épülne. Ezzel ugyan már a harmadik, vidékfejlesztéssel kapcsolatos hálózat jönne létre a már meglévő, általánosabb Európai Vidékfejlesztési Hálózat (minden tagállamban egy-egy nemzeti taggal), valamint az EIP-hez hasonlóan specializált Európai Értékelési Hálózat a Vidékfejlesztésért mellé. A Bizottság szerint ugyanakkor az ilyen, részterületekkel foglalkozó hálózatok javítják a hatékonyságot. Emellett az EIP-re szükség van, hogy meglegyen a megfelelő szaktudás és az eredményes kétirányú kommunikáció az agráriumban részt vevők és a tudományos élet tagjai között, ami egy általános hálózatban elveszne a Bizottság szerint. A terv miatt ráadásul nem kellene nemzeti vagy regionális szinten is létrehozni egy külön hálózatot, és számukra is egyszerűbb, személyre szabottabb szolgáltatást nyújthatnának , írja a bizottsági közlemény.
Forrás: Európai Bizottság