Elkészült az Európai Bizottság (EB) javaslata a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára. Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakára vonatkozó tervezetet október 12-én mutatta be a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) három magyar tagja a hazai szakmának.
A megújult KAP számos gazdasági, környezeti és területi kihívással kénytelen szembenézni, mondta Bokor Péter, a főigazgatóság osztályvezetője az Európai Unió Házában. Az egyik legfőbb korlátot az jelentette, hogy bizonyos tagállamok kikényszerítették a KAP-kiadások visszafogását. Emiatt 2013-as névleges értéken fagyasztották be a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt uniós pénzügyi keretet. „A torta nem nőtt, a célok, a feladatok, a kasszában szereplő összegért versenyző ágazatok száma igen” – jellemezte a helyzetet Bokor Péter.
Az uniós szakember hangsúlyozta, hogy amit letettek az asztalra, csak egy javaslat, amelyet a tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Az intézményközi alkudozás során még sokat változhat a négy jogszabályból álló csomag, a reform irányából és koncepcionális tartalmából azonban nem fog engedni a Bizottság – jelentette ki Bokor Péter. A KAP megújításának fő célja, hogy az EU gazdasági stratégiájának, az „EU 2020”-nak a végrehajtását segítse, ennek jegyében pedig a versenyképesség, a fenntarthatóság és a hatékonyság növelését tűzte ki célul.
A tervezet szerint 317 milliárd eurót szánnak a közvetlen kifizetésekre és a mezőgazdasági kiadásokra, 101 milliárdot pedig a vidékfejlesztésre. Mezőgazdasági válság esetére 2,8 milliárd eurós céltartalékot tennének félre, az élelmiszer-ellátás biztonságát 2,5 milliárd euró szavatolná (szükség esetén mindkét összeget megnövelhetnék), a legrászorultabbakat 2,8 milliárd euróból segítenék. Kutatás-fejlesztésre 5,1, az Európai Globalizációs Alapra pedig 2,8 milliárd euró jutna.
Folytatódna a „klasszikus” piaci támogatások csökkenése és a (különösen a termeléstől elválasztott) közvetlen támogatások arányának a növekedése, valamint erősödne a vidékfejlesztés is. A közvetlen kifizetések ugyanakkor nem mindenki számára emelkednének. Egyrészt a Bizottság az „aktív gazdálkodók” definiálásával megszűntetné azt a helyzetet, hogy akár golfpályák vagy repterek is részesülhessenek támogatásból, másrészt 150 ezer euró felett a támogatás mértéke fokról fokra kisebb lenne hektáronként, és 300 ezer eurónál nem lehetne magasabb.
Bizonyos országok számára is kevesebb jutna a közvetlen kifizetésekből. A Bizottság igyekezett kiegyenlíteni ezek mértékét. Az uniós átlag 90 százalékát vette alapul: amelyik ország ennél többet kap, az a különbség egyharmadával alacsonyabb, amelyik kevesebbet, az a különbség egyharmadával magasabb összegre számíthat. Bokor Péter elismerte, hogy ennek nem minden tagország fog örülni: Magyarország például ha csak 0,2 százalékkal is, de a jelenleginél kevesebb pénzre számíthat 2020-ra. Az egyenlősítés óvatosságát és az uniós átlagnál alacsonyabb referenciaszintet azzal magyarázta, hogy „a nettó befizető tagállamok csak ennyit tudtak vállalni”. Ugyanakkor a Bizottság 2019-re szeretné felszámolni az egy országon, egy régión belüli és a különböző agrárszektorok közötti különbségeket.
Az „EU 2020” jegyében növelik a mezőgazdasági kutatásra és fejlesztésre szánt összeget, és a KAP „zöldítésére” is jelentős összeget szánnak. Az egy nemzetre jutó támogatások 30 százalékát környezetvédelmi intézkedésekhez kötnék, így megszerzésükhöz minimum háromféle növényt kellene termeszteni, a gazdaság területének egy részét pihentetni kellene, és minimum hét százalékát ökológiai célra kellene használni. Bokor Péter elismerte, hogy rövid távon ez jövedelemkiesést jelent, de felhívta rá a figyelmet, hogy például egy erdősáv megelőzheti a talajeróziót, ezzel hosszabb távon hasznot hajtva. A fiatal gazdákra a nemzeti „boríték” maximum két százalékát fordíthatnák.A kisebb, három hektárnál kisebb gazdaságokra egy külön támogatási rendszerrel gondolt az Európai Bizottság. Ebbe csak 2014-be léphetnének be, utána viszont akármikor ki is léphetnének. Birtokmérettől függetlenül 500-1000 euróra és egyszerűbb adminisztrációra számíthatnának a rendszerben, amelyre a nemzeti boríték maximum 10 százalékát lehet szánni.
A vidékfejlesztési rendszer is átalakulna. Bár itt Bokor Péter nem tudott számokat mondani, lényegi változás, hogy egy keret alá kerülnek a vidékfejlesztési támogatások a strukturális alapokkal. A rugalmasság jegyében megszűnne a tengelyszerű felosztás, és a tagállamok egy húsz intézkedésből álló „menüből” válogathatnának. Ezeken belül tematikus alprogramokat lehet kialakítani. A LEADER több alap által támogatott program lenne, azaz bevonnák például az Európai Szociális Alapot és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot is.
A tagállamok az Európai Unióval kötött „partnerségi szerződésekben” rögzítenék, hogy milyen célokat szeretnének elérni, amivel egyrészt komolyabb előfeltételek (pl. kutatás-fejlesztési nemzeti stratégia megléte), másrészt esetleges szankciók is járnának. Az Európai Bizottság egy teljesítési tartalékot zárolna, aminek a kifizetését előre rögzített feltételekhez, „mérföldkövekhez” kötné.
Bokor Péter reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi javaslat alapján időben meg tud majd egyezni az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság, 2013 közepére pedig már megkezdhetik a nemzeti stratégiák kidolgozását.
Forrás: VM VKSZI