Fiatal európai gazdák egy csoportja – szakítva az idősebb generációk mezőgazdasági gyakorlatával – a fenntartható mezőgazdaságra való átállásra buzdít, és abban reménykedik, hogy törekvései a brüsszeli döntéshozókra is hatni fognak.
A „Klímagazdák” olyan termelési módokat népszerűsítenek, amelyek megőrzik az erőforrásokat, csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtását, és kisebb vegyianyag-felhasználással javítanak a földek minőségén. Emellett az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját is szeretnék befolyásolni.
A politikai viták és a kutatások, amelyek az élelmiszertermelés „környezeti lábnyomát” szeretnék összezsugorítani, gyakran nem csapódnak le használható információként a gazdák számára, állítja Sander Kerkhoffs, a projekt egyik vezetője. Szerinte „rengeteg kutatást végeznek az egyetemek és más intézmények, de sok ezekből születő eredmény nem illeszkedik a gyakorlati körülményekhez. Éppen ezért olyan, már néhány gazdaságban alkalmazott, használható gyakorlatot szerettük volna megkeresni, amelyek bizonyították eredményességüket például az üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentésében, és más farmereknél is alkalmazhatóak” – foglalta össze a projekt célját Sander Kerkhoffs.
A „Klímagazdák” Írországban, Spanyolországban, Hollandiában és Svédországban gyűjtöttek adatokat, amelyeket egész Európával szeretnének megosztani. Ennek érdekében egy internetes oldalt indítottak a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) és a Holland Fiatal Gazdák Szervezetének támogatásával.
A projekt résztvevői esettanulmányok segítségével mutatták be, hogy a gazdák hogyan vállalhatnak szerepet a széndioxid-kibocsájtás visszaszorításában, hogyan csökkenthetik a víz, a növényvédő szerek és a trágya használatát, miközben növelik hozamukat. Erre olyan egyszerű módszerek is alkalmasak, mint például a szántások ritkítása, ezzel ugyanis a növényi maradványok a földben maradnak, kiváltva a trágyamennyiség egy részét, és a talajban megkötött szén-dioxid sem szabadul fel, visszafogva ezzel az üvegházhatást. A „zöld trágya” is segíthet, azaz olyan növények telepítése, amelyek növelik a szerves anyagok mennyiségét a földeken, vagy ha hagyják többet legelni az állatokat, ezzel csökkentve a takarmányozási költségeket. Egy gazdaságban az állatok trágyájából nyert biogázzal traktorokat működtetnek és elektromosságot fejlesztenek – a módszerrel ráadásul csökkentik a metánkibocsájtást.
Sander Kerkhoffs maga is gazdálkodik a kelet-hollandiai Braamtban található családi birtokán, ahol tejelő teheneket és sertéseket nevelnek, és alkalmazzák a tanulmányban megfogalmazott tanácsok egy részét – Sander Kerkhoffs állítása szerint kifizetődően. „Természetesen nehezebb munka, de kifizetődő” – jellemzi a környezettudatosabb módszereket. Szerinte tanulmányuk bizonyítja, hogy a fenntarthatóság és a zöldebb gazdálkodás nem feltétlenül aknázza alá a termelékenységet, segítségükkel pedig pénzt és időt lehet megspórolni.
A fenntarthatóság kérdése a KAP 2014-ben esedékes reformjának tervezésekor a viták középpontjába került. A Bizottság olyan javaslatokat szorgalmaz, amelyek az organikus gazdálkodás és vetésforgó segítségével csökkentenék a trágyázást, a KAP reformjára benyújtott októberi tervezetében pedig azokat a gazdákat jutalmazná, akik földjük egy részét ugaroltatnák és növelnék a művelés alól kivont védőzónák területét. Némelyik gazdaszervezet szerint azonban a növekvő globális élelmiszerigény és a magasba szökő árak miatt nem lehet parlagon hagyni a földeket, és a hozamok csökkenése az eredeti szándékokkal ellentétes hatást érne el.
Sander Kerkhoffs szerint javaslataik kompromisszumot jelenthetnek a vitában, hiszen úgy segítik a Bizottság céljait, hogy ezekkel nem kell művelés alól kivonni területeket.
Forrás: Euractiv.com