A Magyar Vidékakadémia negyedik sorozatának mórahalmi állomására négy előadó érkezett, több szektor nézőpontjából mutatva be a vidéki munkahelyteremtés korszerű lehetőségeit.
Az első prezentációt Huszti Levente, projektmenedzser, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Koordinációs Irányító Hatóság, EU Ügyek és Nemzetközi Koordinációs Osztályának munkatársa tartotta a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (LHH) fejlesztési programjának tapasztalatairól.
Konkrét példaként Szendrő városa szerepelt, ahol 33 munkahely jön létre miközben az önkormányzat energiaköltségei 35-40%-al csökkennek, a brikettáló üzem és az energiaültetvény telepítése révén.
Kitekintést nyújtva megemlítette, hogy hazánk foglalkoztatási aránya 8-10%-al marad el az EU átlagtól. Az ilyen strukturális gondokra az EU pályázatok csak megfelelő körültekintéssel jelentenek megoldást, különben komoly „mellékhatásokkal” járhatnak. A belső piac, a közösség, az összetartás megteremtése sokkal fontosabb és alapvetőbb szükséglet, mint a pályázati pénzek lehívása. Konkrét példájában egy Nagykörűre levetített vizsgálat eredményére hivatkozva 300-400 millió forint éves megtakarítást tudna elérni a település a belső fogyasztás stimulálásával, vagyis ha az embereket sikerülne motiválni a helyi gazdálkodásra, és az egymástól való vásárlásra. Vannak jó példák, melyekre támaszkodni lehet, ilyen a csehországi tanulmányútjukon megismert, és itthon is elindult helyi védjegyek harmonikus rendszere, mely ott már tíz térségben működik, és akár a benzinkutak polcairól is helyi termékeket lehet leemelni.
Dr. Kovács Katalin, az MTA RKK KÉTI vezetője emlékeztetett rá, hogy Európában jelentősen visszaesett az agrárszektorban foglalkoztatottak száma: nyugaton 17%, az új tagállamok körében azonban 37%-ot is eléri a zuhanás mértéke. Kelet-Európában még érződik a rendszerváltás sokkja. A kis- és közepes gazdaságok (1-20 fő) száma emelkedett, stagnált, vagy kisebb mértékben csökkent, mint a nagyobb gazdaságoké, 23-ról 15-re csökkent a harminc év alattiak száma csak az elmúlt öt évben, a képzés szerkezete eltorzult, túl sok a mérnök és kevés a szakmunkás. 2000 és 2007 között a legnagyobb visszaesést a saját fogyasztásra termelő kis családi gazdálkodások szenvedték el, a fele megszűnt. Kovács Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy az általános visszaesés közepette fokozódik a szerepe a szezonális foglalkoztatás. A vidéki munkahelyteremtés kapcsán óvatos beavatkozásokat javasol, melyek segítik a családi vállalkozásokat, de nem zárják ki a nagyüzemeket sem a támogathatók köréből, mert ez a foglalkoztatás gyors és drasztikus romlását hozná magával.
Sain Mátyás, a VÁTI Nonprofit Kft vidékfejlesztő tervezője átfogó szellemi alapozást nyújtott a helyi gazdaságfejlesztés témájában, definíciókkal, tisztázandó alapkérdésekkel („mi a helyi?”). Kitért a szektor olyan sajátos lehetőségeire, mint a helyi cserekörök, a lokális pénz, a szociális gazdasági megoldások. Helyi termékek, védjegyek, piacok segíthetik a belső dinamikát, mindegyikről elhangzott, milyen bevált módszerei vannak. A VÁTI külön tájékoztató füzet-sorozatot indított a témában, melynek ingyenes elérhetőségeire az előadó felhívta a figyelmet.
Kőváriné Dr. Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke szerint már „sok csalódás érte a vidékfejlesztést”, mert a „lehetőség még nem módszer”: a támogatási összegek gondoskodás nélkül nem tudnak hasznosulni olyan közegben, ahol nincs közösség. Követhető példaként a megye hat települését érintő projektet hozta el, mely élelmiszerek közétkeztetési célú direkt értékesítését.
A fórum során aktív és tartalmas párbeszéd alakult ki 2-3 vendég és az előadók bekapcsolódásával. A látogatók saját példákat hoztak és javaslatokat is megfogalmaztak a kérdések mellett.
