„Quo vadis, LEADER?” – tette fel a kérdést címében az a nemzetközi konferencia, amelyet június 5-én tartottak a Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác termében. Sorsfordító pillanatokban szokás hasonló kérdést megfogalmazni, hívta fel rá a figyelmet nyitóbeszédében V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár. Az Európai Unió közösség- és vidékfejlesztési programja, a LEADER ugyanakkor épp ilyen ponthoz közeledik, a tervek szerint ugyanis 2014-től sokkal nagyobb hangsúlyt és több eszközt kapna. Éppen ezért fontos a felkészülés, szemben a „tétlen kényelemmel”, emelte ki V. Németh Zsolt, hiszen ha már a tervezés során odafigyelünk, a változásokhoz igazítható a magyar fejlesztéspolitika is. Rámutatott, hogy a helyi kihívásokra az ott lakók bevonásával integrált válaszokat kell adni, ezt pedig az Európai Unió vezetői is felismerték.
Mezőszentgyörgyi Dávid, az eseményt rendező Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára egyetértett azzal, hogy a felkészüléshez megfelelő tervezésre és monitoringra is szükség van. A főtitkár – aki egyben a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója – kiemelte, hogy ebben a közelmúltban az Intézet is jelentős szerepet kapott, és egy külön osztálya foglalkozik a tervezési és monitoring feladatokkal, az MNVH pedig többek között projektötleti felhívásaival is segíti a tervezést és a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) munkáját.
A LEADER megközelítés az Európai Unió egyik legnagyobb sikertörténete, hívta fel rá a figyelmet Jean-Michel Courades az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) képviseletében. A helyi közösségeket erősítő, számukra döntési jogot biztosító kezdeményezés az Európa 2020 fejlesztési program egyik alapelvét, az inkluzivitást (azaz az érintettek lehető legszélesebb körének bevonását) testesíti meg, és a legjobb utat jelenti a fejlesztési források koordinálására. Az Európai Bizottság (a jelenlegi jogszabály tervezetek értelmében) uniós szinten biztosítaná a helyi közösségek számára a lehetőséget, hogy 2014-től ne csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), hanem több más európai uniós alap forrásait is figyelembe vegyék a helyi fejlesztési stratégia elkészítése és megvalósítása során. Ez azt is jelenti, hogy a helyi közösség fejlesztési igényeit tartalmazó stratégia keretében már nem csak az EMVA, hanem más alapok forrásaira is lehetne a HACS-okon keresztül pályázni. Az egyes tagállamok maguk dönthetik majd el, hogy élnek-e az úgynevezett „multi-funding” lehetőségével. Emellett többek között egységesebb és átláthatóbb szabályok megalkotásával és a működési költségük egy jelentős részének előlegként való megigénylésének engedélyezésével segítenék a HACS-ok működését.
Arra, hogyan lehet többféle forrást is felhasználni, az egyik legnagyobb írországi HACS (South & East Cork Area Development) élén álló Ryan Howard mutatott gyakorlati példát. A három európai uniós és négy nemzeti programot összefogó szervezet vezetője szerint a tervezett változások hatalmas lehetőséget rejtenek magukban - ha sikerül élni velük - és egy újfajta partnerséget jelentenek az EU szervei, az Irányító Hatóságok és a HACS-ok között.
Gelencsér Géza, a konferencia ötletgazdája is egyetértett azzal, hogy a tervezet paradigmaváltást jelent. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a HACS-ok által kidolgozandó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáknak számtalan politikaterület céljainak kell így megfelelnie és a gazdasági, szociális és környezetvédelmi dimenziót is átölelnie, amihez véleménye szerint szükség lenne egy segítséget nyújtó szakértői bázisra, és megfelelő képzésekre.
Az új, integrált szemlélet jegyében Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal képviseletében a gazdaságfejlesztési, míg Fülöp Attila a szociális kérdésekre igyekezett rávilágítani. Előbbi szerint a multi-funding főként az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) között működhet, de az ERFA az EMVA-val is párba állítható, míg utóbbi több olyan modellszerű intézkedéseket mutatott be, amelyek látszólag ugyan gazdasági jellegűek (pl. javítóintézeti gazdaság, autista farm), valójában azonban a munka nevelő, terápiás oldalán van a hangsúly.
Az előadások után, délután a résztvevők kerekasztal-beszélgetések során igyekeztek feltérképezni a helyi vidékfejlesztés főbb dimenzióit, kihívásait és a lehetséges válaszokat. A rendezvény jelentette egyben az első lépést egy olyan eszközrendszer és dokumentum összeállításához, amely segíti a helyi közösségeket az új céloknak megfelelő, az új lehetőségek kiaknázását lehetővé tevő helyi fejlesztési stratégiák elkészítésében.
Az előadások anyagai csatolva elérhetőek a cikk alján.
Forrás: NAKVI
