A magyar elnökség elmúlt négy hónapja alatt fontos lépések történtek az európai gazdaság megerősítésére, mondta José Manuel Barroso a május 9-i Európa-nap alkalmából az eu2011.hu-nak adott interjújában. Az Európai Bizottság elnöke érdeklődéssel várja a magyar elnökség romastratégiáról szóló jelentését. Az energiapolitika jövőjéről elmondta, a Bizottság nem népszerűsíti a nukleáris energiát, és az egyes tagállamok döntésén múlik, hogy milyen forrásokból elégítik ki energiaszükségleteiket.
Barroso szerint Európa fontos előrelépést tett a mostani elnökség alatt: levonta a gazdasági válság tanulságait, és erősebb európai gazdaságot épít a jövő számára. A legnagyobb lépés a gyors és lényegi előrehaladás a gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabálytervezetben. Ha erről a csomagról sikerül formálisan megegyezni, az eurózóna 1999 óta működő egységes monetáris politikáját erős gazdasági és költségvetési koordináció fogja kiegészíteni. A gazdasági és monetáris unió végre két lábon fog állni.
Négy másik fontos kezdeményezést említett, amelyben valódi előrelépés történt. Megegyezés született a közös uniós szabadalmi rendszer létrehozásáról - megerősített együttműködési eljárással. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Ez politikailag nehéz döntés volt, de meggyőződésem, hogy megnyitja az utat a szellemi tulajdonjogok költséghatékonyabb európai védelme előtt, és segít innovációbarátabbá tenni földrészünket.”
Második kezdeményezésként Barroso hangsúlyozta, hogy döntés született az EU energiainfrastruktúrájának modernizálásáról, amely versenyképességünk erősítésének egyértelmű előfeltétele. Harmadszor: a polgári kezdeményezésről szóló rendelet véglegesítése segít abban, hogy az emberek olyan módon vehessenek részt az európai döntéshozatalban, mint korábban soha. Végül pedig: a betegjogokról és a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló irányelv segíteni fogja polgárainkat annak megértésében, hogyan lehet igénybe venni orvosi kezeléseket egy másik tagállamban – mondta az elnök.
A romaintegrációs stratégiával és a szomszédságpolitikával kapcsolatban elmondta: „A magyar elnökség alatt nagy előrelépést tettünk a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020-ig tartó időszakra szóló uniós keretének létrehozásával. Érdeklődéssel várom azt a jelentést, amelyet az elnökség az Európai Tanács júniusi ülésére fog benyújtani. A szomszédságpolitika területén Magyarország elnöksége alatt tovább munkálkodott azért, hogy elmélyítsük keleti szomszédainkkal való kapcsolatainkat. E régió országainak meg kell ragadniuk az alkalmat, és fel kell gyorsítaniuk belső reformjaikat, ami segíteni fogja őket abban, hogy közelebb kerüljenek az EU-hoz. Ami Ukrajnát illeti, örülök annak, hogy előrehaladás történt az új, ambiciózus társulási egyezményről folyó tárgyalásokon.”
Az elnökség egyik prioritása, egyben Európa számára rendkívül fontos ügy az energiabiztonság. A japán fukusimai atomerőműnél kialakult helyzet következtében számos kormány gondolta újra az atomenergiáról alkotott véleményét. Barroso elmondta: nem csak a fukusimai baleset után kezdtek el foglalkozni az atomerőművek biztonságával. Márciusban döntés született arról, hogy a Bizottság – a tagállamokkal és a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt – stressztesztet készít elő az európai atomerőművek számára. Biztonsági garanciákra van szükség a műszaki hibák ellen, és vészforgatókönyvekre arra az esetre, ha minden biztonsági rendszer kudarcot vallana. „Még ebben az évben az EU összes nukleáris létesítményében szigorú kockázat- és biztonsági elemzést végzünk, és – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen és a G-20 csoporton keresztül – arra törekszünk, hogy a többi ország is hasonló kötelezettséget vállaljon” – hangsúlyozta az elnök.
A nukleáris energia jelenleg nagyjából az EU áramfogyasztásának 30 százalékát adja, de ezen belül országonként jelentős az eltérés. A Bizottság nem népszerűsíti az atomenergiát. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy milyen különböző forrásokból elégítik ki energiaszükségletüket, és hogy ebbe beletartozzon-e az atomenergia - mondta az energiadiverzifikációra és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló célokról.
„Keményen dolgozunk azért, hogy diverzifikáljuk Európa energiaellátását, és erősítsük az ellátás biztonságát. Ennek érdekében sokoldalú megközelítést alkalmazunk: támogatjuk a megújuló forrásokból való energiatermelést, lépéseket teszünk az energiahatékonyságért, valamint az energiainfrastruktúrák modernizálásért és összekötéséért. Mindez azzal összhangban történik, hogy vállaltuk: 2020-ra húsz százalékkal csökkentjük a széndioxid-kibocsátást – vagy akár 30 százalékkal is, feltéve, hogy globális partnereink is azonos szintű ambícióról tesznek tanúbizonyságot” – mondta Barroso.