2012. december 11-12-én immár második alkalommal tartották meg a Nemzeti Vidékfejlesztési Napot. A szakmai és kulturális rendezvénynek idén ismét a budapesti Vajdahunyadvárban található Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott otthont. Az eseményt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter fővédnöksége mellett a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) keretein belül működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Állandó Titkársága rendezte meg.
Elsőként Mezőszentgyörgyi Dávid, a NAKVI főigazgatója, az MNVH főtitkára köszöntötte a résztvevőket. „Csak akkor rendezhetünk ünnepet, ha történt is valami” – mutatott rá Mezőszentgyörgyi Dávid, márpedig az MNVH számos eredményt ért el az utóbbi években. A Hálózatnak összesen csaknem már 8000 tagja van, köztük csaknem 3200 szervezet, így körülbelül 30-40 ezer ember kötődik az MNVH-hoz, amelynek a II. Nemzeti Vidékfejlesztési Nap immár a 89. rendezvénye idén. Összesen öt területen nyújtott támogatást projektötleti felhívásaival a Hálózat, és csaknem 500 szervezet regisztrált a legkülönfélébb területekről, hogy élhessen ezekkel a lehetőségekkel.
Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter üzenetét tolmácsolta. „Rendkívüli nap ez, hiszen hagyomány született” – húzta alá Poprády Géza. Kiemelte, hogy az utóbbi két évben egy új agrárpolitika alapjait rakták le: széleskörű társadalmi konzultáció után átfogó vidékfejlesztési stratégiát alkottak, idén pedig elindult ennek végrehajtási keretprogramja, a Darányi Ignác Terv. Hatékony, összehangolt rendszert hoztak létre az átfogó célok megvalósítására, amelynek részeként a minisztérium háttérintézményei, köztük a NAKVI is megújult, és számos igen fontos jogszabály született, így például a hungarikum törvény, a magyar termék rendelet vagy az agrárkamarai törvény. A gazdák megerősödtek, a fiatalok pedig visszakapták a hitet, hogy megéri itthon maradni, beruházni és fejleszteni a mezőgazdaságba. A tárca célja, hogy az év minden napja vidékfejlesztési nap legyen mind a város, mind a vidék számára, hiszen mindkettő közös sorson osztozik, emelte ki a közigazgatási államtitkár.
A vidéknek vállalnia kell a vidékiességét, „vidékességét”, hangsúlyozta Csatári Bálint, az MNVH elnöke, aki egy új város-vidék kapcsolat kialakításának szükségességére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az MNVH Elnöksége idén rendszerszerűen működött sok-sok órát ülésezve, és látva azt az erőfeszítést, amelyet különböző területek szakemberei tettek a vidékért, úgy érezték, ők egyénenként és közösségekként is díjakat érdemeltek.
Az MNVH által alapított Év Vidékfejlesztője Díjakat Molnár Zsolt, Csörszné Zelenák Katalin és Lantos Tamás vehette át, az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjakat pedig a Katona József Könyvtár nevében Ramháb Mária, a TermészetBÚVÁR Alapítványt képviselő Dosztányi Imre, és a Tisza-Tavi Regionális Marketing Iroda igazgatója, Molnár Anita. Az Echo TV közönségszavazatok, valamint egy társadalmi zsűri döntése alapján Füzér kapta A Legszebb Magyar Település Díjat. A rendezvényen jelképesen az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára felterjesztett sárközi népművészet (Decsi Kiss Jánosné), továbbá a közösségi tanulókert hálózat idei és tavalyi MINTAKERT címbirtokosai, az Ormánság Alapítvány (Lantos Tamás) és a Medes-Flora Bt. (Kovács Gyula), valamint a Szakmai Szaktanácsadási Központ Címet elnyert szervezetek is egy-egy oklevélben részesültek. Utóbbit 16, a gazdák számára folyamatosan tudásalapú, hatékony megoldásokat kínáló intézménynek ítélték oda, emelte ki az Országos Szaktanácsadási Bizottság elnöke, Jávor András.
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat egy együttműködési megállapodást is kötött a rendezvényen, amelyet a két szervezet elnöke, Noll Tamás és Csatári Bálint írt alá. Régen fantasztikus egységben simult az emberhez a gazdaság, az épületek és a táj, de ez a környezet leépült, mivel a parasztság alól kirántották a gazdasági alapot, és a vidék elvesztette az arcát, mutatott rá Noll Tamás. „Bízom benne, hogy egy olyan munka tud elkezdődni, amely építkezést tud megnyitni, és újra egy hiteles környezetben tudunk élni” – fejezte ki reményét a Magyar Építész Kamara elnöke.
Ezt követően pódiumbeszélgetéseken számos különböző területtel foglalkozó vidékfejlesztő osztotta meg gondolatait, tapasztalatait a közönséggel. Kovács Norbert „Cimbi” a népművészet, a néptánc szerepéről, valamint a városi és vidéki életmód különbségéről, valamint a Kiscsőszi Pajtafesztiválról beszélt, amely szándékosan igyekszik elkerülni, hogy „megarendezvénnyé” nője ki magát. Kerekes András, Tiszaszőlős polgármestere a Jász-Nagykun-Szolnok megyei község példáján keresztül mutatta be a vidéki települések előtt álló problémákat és lehetőségeket, így például a vidéki turizmust. Fejes István, az MNVH Elnökségének tagja az informatika szerepéről beszélt, kiemelve, hogy a jelenlegi vidékfejlesztési program is célként jelöli meg a széles sávú internetelérés kialakítását, hiszen csak ennek segítségével válhatnak láthatóvá a települések és intézményei, vállalkozói, de az embereknek személyes érdekre van szükségük ahhoz, hogy ezt a lehetőséget ki is használják. Rézműves Melinda, NAVKI Esélyegyenlőségi Programirodájának vezető tanácsadója, akit idén a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével tüntettek ki, a hazai cigányság helyzetéről és a saját kultúrájukban rejlő gazdagságról, mint kitörési pontról szólt. A néprajzi végzettségű szakember az általa létrehozott roma tájházról is beszélt, amely hazánkban és Európában is az első ilyen létesítmény volt, és amelyből jóval többre, akár régiónként egyre-egyre lenne szükség, de ehhez közösségi igény, párbeszéd, partneri együttműködés is kell. A rendezvényen a „vidékfejlesztők karácsonyfáját” is felállítottak, amelyre díszeket, alá pedig ajándékokat hozhattak a résztvevők, ezeket pedig később eljuttatják Hodászra.
Forrás: NAKVI
