A találkozó Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgató-helyettese, vidékfejlesztési igazgatója elnökletével zajlott. Eperjesi Tamás kiemelte, hogy a kezdeményezést az Intézet a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ) egyeztetve alakította ki. „A NAKVI elsősorban közvetítő szerepet szán magának abban, hogy a falusi turizmusban érdekelt szakmai szervezetek egy asztalhoz ülhessenek” – jelentette ki a főigazgató-helyettes.
A megnyitót követően a NAKVI munkatársai rövid prezentációkban mutatták be a vidékfejlesztés és a turizmus kapcsolatának a fórum szempontjából lényeges oldalait. Budai Krisztina, a NAKVI Falusi Turizmus Programiroda vezetője röviden bemutatta az intézet történetét. A szakember leszögezte, hogy a NAKVI Vidékfejlesztési Igazgatóságán belül létrejött Falusi Turizmus Programiroda egyfajta hídszerepet kíván betölteni a vidékfejlesztés és a turizmus között. „E téren nagyon fontos a szakértelem, és mi arra törekedünk, hogy a téma valódi szakértőit egyfajta turisztikai hálózatba integráljuk, a különböző szervezetek egy asztalhoz ültetésével valódi szakértői párbeszédet kezdeményezzünk, és a szervezetek által képviselt szakmai elgondolásoknak megfelelően alakíthassuk a 2014–20-as európai uniós költségvetési időszak tervezését” – mondta el Budai Krisztina.
A fenti gondolatok figyelembe vételével javasolta a NAKVI programirodája a különböző tematikus műhelyek, találkozók létrehozását, amelynek első eseménye volt a fórum. Még ebben az évben tervezik a természet és turizmus kapcsolatának megvitatását, jövőre pedig további három találkozót szerveznek a sport- és az aktív turizmus, a helyi és térségi gazdaságfejlesztés, valamint a hagyomány és a turizmus témakörében.
Budai Krisztina leszögezte, hogy a téma jövőképének kialakítását teljes mértékben a 2014–2020-as tervezési időszak szemléletéhez igazítva kívánják végrehajtani. E tekintetben a programiroda vezetője kiemelte a több pénzügyi alapot felhasználó „multifund” finanszírozási rendszert, azt a tényt, hogy a pályázatokat nem tengelyek mentén kell benyújtani, illetve végrehajtani, valamint a helyi szereplők fontosságát, így például a helyi szereplők kezébe döntési jogkört adó LEADER szemlélet korábbinál nagyobb jelentőségét a térségi fejlesztési programokban.
Bódi Mátyás, a NAKVI referense a következő időszakra vonatkozó tervezési folyamat jogi kereteit mutatta be röviden a kötelező rendeletek felsorolásával. Ezt követően ismertette a programalkotás szervezeti felépítését, ahol részletesen kitért a munkacsoportok bemutatására. „A munka jó néhány területen elkezdődött, így például léteznek már működő munkacsoportok, továbbá külső szakértőket is bevontak a tervezés folyamatába, és az előzetes „ex ante” értékelők is megkezdték munkáikat, valamint több területen SWOT-analízisek is rendelkezésre állnak már. Megkezdődtek a helyzetelemzések is, és ajánlási csomagokat (position paper) is tárgyalnak. A végső ajánlásokat 2013. július 31-ig kell Brüsszel felé benyújtanunk” – foglalta össze a NAKVI munkacsoportjának feladatait a szakértő, kiemelve, hogy munkájukhoz számos kapcsolódási ponton keresztül támaszkodhatnak például más szakmai szervezetek és a civilek véleményére, amit természetesen beépítenek az ajánlásokba. „A mai rendezvény is egy ilyen kapcsolódási pont” – zárta előadását Bódi Mátyás.
A bevezető prezentációt követően a fórum valamennyi résztvevője röviden bemutatta önmagát, illetve szervezetének tevékenységét, majd Asztalos Noémi bevezető előadását hallgathatták meg az úgynevezett Bejárható Magyarország Program (BMP) eddigi eredményeiről, terveiről. A kezdeményezés, amely még szinte teljes egészében a tervezés folyamata alatt áll, célul tűzte ki az ország minél részletesebb turisztikai megismerését, elsősorban a környezetkímélő sporttevékenységek által. Ennek alapján a Bejárható Magyarország Keretprogram öt jármódot foglal magába: gyalogos természetjárás, kerékpáros, lovas, vitorlás és túrakenus. A program tervezői bíznak abban, hogy a BMP elfogadható alternatívát kínál a szabadidő eltöltésére a külföldi úti célokkal szemben. Emellett azt is remélik, hogy az aktív turizmus, a sport és az egészséges élet szószólójaként a program nagyban hozzájárul a lakosság egészségtudatos életmódjának népszerűsítéséhez, valamint – nem utolsó sorban – a táji értékek megőrzéséhez és a magyar föld sokszínűségének minél szélesebb körű bemutatásához.
Forrás: NAKVI