A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI), mint a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztés, képzés és szaktanácsadás területén általános országos hatáskörrel rendelkező háttérintézménye az elmúlt időszakban folyamatosan nyit a stratégiai partnerek felé. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara (SZIE MKK) az agrártudományok területén a képzés élvonalába tartozik, így elengedhetetlen szükség van az együttgondolkozásra és a közös munkára.

A két intézmény az együttműködési megállapodás aláírásával célul tűzte ki, hogy összehangolják oktatási, kutatási, szaktanácsadási és vidékfejlesztési tevékenységüket, hozzájárulva ez által a magyar agrárium fejlesztéséhez és a kapcsolódó intézményrendszer hatékony működtetéséhez.

Gyuricza Csaba, a kar dékánja házigazdaként kiemelte, hogy a NAKVI vezetőit, szakértőit szeretnék bekapcsolni a SZIE oktatási tevékenységébe meghívott oktatóként, konzulensként, illetve a doktori fokozatszerzéshez kapcsolódó bizottságok munkájába. Emellett fontosnak tartja azt is, hogy az egyetem kutatási eredményei gyorsabban kerüljenek bele a fejlesztésekbe.

A SZIE oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenysége lefedi az agrár- és környezettudományok valamennyi területét – mondta Mezőszentgyörgyi Dávid az aláíró ünnepségen –, ezért a NAKVI törekszik arra, hogy ezt a szaktudást bevonja országos szaktanácsadási programjaiba.

A sajtótájékoztatón mutatták be az együttműködés egyik tartalmi elemét, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által támogatott „Energianövények termesztése és hasznosítása Magyarországon, különös tekintettel a közfoglalkoztatási programokra” című kiemelt projektet. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a napokban hagyta jóvá a program indítását, miszerint Magyarország Kormányának célkitűzésével összhangban, a közfoglalkoztatás részeként a mezőgazdasági tevékenységeket összehangoltan kell bevonni az értékteremtő munkába.

A kistérségek és az önkormányzatok a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, feldolgozás, biomassza-alapanyag előállítás területén alakíthatnak ki a helyi adottságokhoz leginkább igazodó, hosszútávon is fenntartható rendszereket, amelyek tartósan képesek képzetlen és/vagy alulképzett munkaerő lekötésére – mondta Gyuricza Csaba. A hosszú távú fenntarthatóság és a méretgazdaságosság alapvető kritériuma, hogy szociális célú szövetkezeti keretek között működjön a teljes vertikum az alapanyag előállításától az esetleges termék-értékesítésig.

 

Forrás: NAKVI

Cikk megosztása