A Tisza-völgy vízgazdálkodási kihívásait és azok tájgazdálkodási megoldásait vitatták meg kedden Tiszadobon a vidékfejlesztés szereplői. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) rendezvénye, a Magyar Vidékakadémia negyedik sorozata az Alföld-program újjáélesztését szorgalmazza.
Köszöntője után a Nemzeti Vidékstratégiáról és a Tisza-völgy komplex térségfejlesztési programról tartott előadást Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) osztályvezetője. „Magyarországnak eddig nem volt stratégiája. A Nemzeti Vidékstratégia anyaga arra hivatott, hogy a magyar vidék megújulását szolgálja, ezért bíztatok mindenkit arra, hogy tegye meg jelzéseit. Nagyon fontos a vidék társadalmának felzárkózása, ennek okán szeretnénk a „vidék alkotmányát” megalkotni” – hangsúlyozta Kis Zoltán. A Tisza-völgy Komplex Fejlesztési Programmal kapcsolatban az osztályvezető elmondta, hogy a térség fenntartható fejlesztése szorosan kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT), melynek fő célkitűzései az árvízvédelem magas szintű biztosítása és az érintett térség terület- és vidékfejlesztése. A program tevékenységei között szerepel az árvízvédelmi biztonság növelése, az ártéri ökológiai- és tájgazdálkodás, valamint a partvonal ökoturisztikai fejlesztése is. Kis Zoltán előadása zárásaként a Duna Régió Stratégia pilléreivel összhangban működő Tisza-völgyi projekteket mutatta be.
„A táj akkor őrizhető meg, ha a hozzá tartozó fejlődési folyamatokat is megőrizzük” – hangsúlyozta Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója. Az elmúlt évtizedekben ezerhatszáz kilométernyi csatorna épült a Hortobágyon. A rehabilitációs munka során ezek egy részét már megszüntették és természetes mocsárfoltokat alakítottak ki, így ezek a területek már a táj természetes részét képezik. Kiemelte, hogy a „tájhasználati formák megfelelő átalakításával megőrizhetjük és gazdagíthatjuk a Tisza-völgy természeti értékeit”.
A Tisza-völgy árvízvédelmi helyzetét és hidrológiai sajátosságait foglalta össze előadásában Kovács Sándor, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. Részletesen bemutatta az árhullámok változásának tendenciáit és a Tisza vízszintjének változását is.
„Az árvízi vízfeleslegnek megvan a helye” – húzta alá Balogh Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kutatásvezetője. „Az árvíztől nem kell félni, hiszen arra való, hogy a hiányzó csapadékmennyiséget pótolja” – hívta fel a résztvevők figyelmét, majd hozzátette: „A természeti infrastruktúrát a tájhoz kell alakítani, a vizek tereit pedig vissza kell adni.”
A Tisza-menti bio-élelmiszerek rövid útjáról beszélt ifj. Hubai Imre biogazda, aki tagja az MNVH elnökségének és vízmegtartó gazdálkodással foglalkozik Karcag környékén. Biogazdálkodásával a természettel próbál kompromisszumot kötni. „A műtrágya-használattal ellentétben tevékenységünk nyomán a talaj szerkezete megmarad. A műtrágyával a talaj humuszrétege ég és tizenötször több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a gépjárműhasználat” – mondta el a fiatal gazda.
Kérdések és válaszok, vélemények és tapasztalatok töltötték be a tiszadobi polgármesteri hivatal konferenciatermét az előadásokat követő fórumon. A rendezvény zárásaként az „Alföld árvízi kapujában” - a Széchenyi István, Vásárhelyi Pál és Andrássy Gyula tiszteletére állíttatott hármas emlékműnél - Tóth Albert tájkutató, az MNVH elnökségi tagja tartott megemlékezést.
Az elhangzott szakmai előadások alább, a csatolmányokból letölthetők.
mnvh.eu
