Együttműködési megállapodást írt alá ma V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Csicsai Gábor, a szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Lajosmizsén. A paktumot a „Közös Agrárpolitika 2013 után – fiatal gazdák a közép-európai régióban” című konferencián szignálta a két államtitkár. Az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által rendezett eseményen – amely egyben a magyar EU elnökség hivatalos rendezvénye is – elhangzott, hogy az egyezmény értelmében a két országban működő nemzeti vidéki hálózatok közös szakmai fórumokat, kutatásokat szerveznek. Támogatják a szlovák és magyar LEADER helyi akciócsoportok közötti együttműködést, és a jó gyakorlatokat is megosztják egymással. Együttműködnek a helyi termékek előállításában és árusításában, illetve a vidéki turizmus népszerűsítésében.
„Tavaly megújult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH). A korábbi harmincegy helyett most tizenhárom fő alkotja az MNVH elnökségét” – mondta V. Németh Zsolt az aláírást követően. Az államtitkár szerint a szervezet ilyen felépítésben már alkalmas operatív munkára is. V. Németh Zsolt emlékeztetett, hogy tavaly szeptemberben írták alá a lengyel-magyar nemzeti vidéki hálózatok együttműködési megállapodását. Ezt követte most a szlovák-magyar paktum, amely főként a fiatal gazdák törekvésének köszönhető. „A sok közös gond közös megoldásokat eredményezhet. Fontos a tapasztalatok cseréje a fiatal gazdák, a helyi termékek, a megújuló energia és a vidéki térségek szolgáltatásainak fejlesztése terén is” – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
A szlovák-magyar mezőgazdasági vegyes bizottság társelnöke, Csicsai Gábor, a szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is nagy várakozással tekint a közös munkára. „A szlovák mezőgazdasági tárca nagy jelentőséget tulajdonít a vidékfejlesztésen belül a fiatal gazdák aktivizálódásának, hiszen ez a jövő záloga” – hangsúlyozta a szlovák államtitkár. Hozzátette: a ma aláírt együttműködéssel a két ország fiatal gazdáinak munkája is hatékonyabb lesz.
Hazánkban a Magyar Nemzeti Vdéki Hálózatnak (MNVH) a feladata, hogy a vidékfejlesztésben érintett intézmények, szervezetek együttműködését segítse. Egy uniós rendelet értelmében a 2008-ban kötelezően létrehozott hálózat további kötelezettsége, hogy támogassa a kormányzat vidékfejlesztési tervének végrehajtását, méghozzá az érintett szereplők hálózatba szervezésével. Tevékenysége nyomán az Európai Vidéki Hálózatban (ENRD) együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, sikeres és hasznos gyakorlatokat, a hálózaton keresztül pedig a hazai közösségek is tanulhatnak a külföldi mintákból.
„Termőföldhöz és hitelhez jutás nehezíti a legnagyobb mértéken a fiatal mezőgazdasági termelők piacra jutását az Európai Unióban (EU). A helyzetet a finanszírozási és piaci bizonytalanság mellett az agráriumra jellemző alacsony jövedelmezőség is súlyosbítja” – mondta Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke a „Közös Agrárpolitika 2013 után – fiatal gazdák a közép-európai régióban” című konferencián Lajosmizsén. Az EU-ban a gazdálkodók mindössze hét százaléka harmincöt év alatti, némely tagállamban a helyzet még válságosabb. Weisz Miklós szerint az Európai Unióban a gazdálkodók egyharmada hatvanöt év feletti és a következő években nagyon sokan mennek nyugdíjba, amely 4,5 millió 65 év feletti gazdát jelent.
„Egy erős, generációk megújítását szolgáló politika hiányában fennáll az a veszély, hogy az unió nem lesz képes megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az élelmiszer-biztonság megteremtése, a területi egyensúly fenntartása, a vidéki területek életképességének javítása, a környezet megóvása és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése” – hangsúlyozta Joris Baecke, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) elnöke. Ezért üdvözli a CEJA a fiatal gazdákra való utalást az Európai Bizottság „A KAP jövője 2020-ig” című közleményében. Ezzel összhangban Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos is úgy nyilatkozatot, hogy az aktív termelők, a fiatal gazdák és az új belépők hatékonyabb és célzottabb támogatására szükség van. A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa szerint a Közös Agrárpolitika I. és II. pillér intézkedéseinek kombinációja elengedhetetlen a generációváltáshoz, az új belépők és a fiatal gazdálkodók eredményes támogatásához. Ezért a CEJA olyan intézkedési csomag bevezetését sürgeti a 2013 utáni KAP első két pillérének jogszabályi rendszerében, amely támogatja a generációk megújítását az agrárágazatban. Javaslatuk szerint a közvetlen kifizetéseket top-up kifizetésekkel kell kiegészíteni a fiatal gazdálkodóknak.
Az AGRYA tudomásul veszi az Európai Bizottság (EB) javaslatát, amely szerint újraszerveznék az I. pillér közvetlen kifizetéseinek elosztását. A tervek szerint összehangolják az alapszintű kifizetést a gazdálkodó helyzetéhez igazodó kiegészítő kifizetésekkel. „Egy ilyen átszervezés lehetőséget teremtene arra, hogy célzottan támogassák a generációváltást. A fiatal gazdáknak nagyobb esélyük lenne új technológiai beruházásokra, amelyek biztosítják a fenntartható és környezetbarát termelést” – mondta Weisz Miklós. Számos tagállamban a fiatal gazdák induló támogatását nem valósítják meg a nemzeti költségvetés forráshiánya, vagy az eltérő nemzeti prioritások miatt. Ezért sürgeti az AGRYA a döntéshozókat, hogy emeljék az induló támogatás fontosságát uniós szintre.
A magyar fiatal gazdák emellett azt javasolják az EB-nek, hogy támogassa a farm gyakornoki programot, amelynek segítségével az egyes tagállamok ifjú gazdái külföldi munkatapasztalatot is szerezhetnének.
A Közös Agrárpolitika legfrissebb fejleményeiről magyar, lengyel, belga, osztrák, német és holland előadók számolnak be.