Erős Európai Unió nem létezhet erős közös agrárpolitika nélkül – vélekedett keddi parlamenti meghallgatásán Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter, aki fontosnak nevezte, hogy 2013 után se csökkenjen az agrárköltségvetés.
Erős közös agrárpolitikát szorgalmazott az EP mezőgazdasági szakbizottságában tartott programismertetőjén a magyar vidékfejlesztési tárca vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az ambiciózus célokhoz megfelelő pénzügyi háttér is kell.
Fazekas Sándor szerint, ha az a cél, hogy az EU élelmiszerekből önellátó legyen, helyt álljon a fokozódó nemzetközi versenyben, magas minőségű termékeket állítson elő és közben a vidék megőrzését is szavatolja, akkor ehhez forrásokat kell rendelni, ezért fontos, hogy 2013 után ne csökkenjen az agrárbüdzsé nagysága.
Fazekas másfél órás parlamenti meghallgatásán azt is közölte, hogy a magyar elnökség az agrárminiszterek márciusi tanácsülésén egyhangú tanácsi következtetéseket szeretne elfogadni a közös agrárpolitika 2013 utáni reformjáról, iránymutatásokat adva ezzel az Európai Bizottságnak a hivatalos javaslat kidolgozásához.
A képviselők élénk érdeklődést mutattak aziránt, hogy az agrártanács elnöke hogyan képzeli el a közvetlen jövedelemtámogatások egyes tagállamok és régiók között történő igazságos újraelosztását. A magyar miniszter azonban szerepéből egy pillanatra sem kiesve csak annyit volt hajlandó megerősíteni, hogy méltányos alapon kell újraosztani a támogatásokat, a fokozatosság elvének figyelembe vételével és nagy körültekintés mellett. Albert Dess (néppárti) fontosnak tartotta, hogy a támogatások kiegyenlítése során az első és a második, vidékfejlesztési pillér egészét nézzék, ne csak a direkt támogatások mértékét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamokon belül olykor még nagyobb a szóródás a hektáralapú támogatás mértékében, mint az egyes országok között.
Elmondta, hogy a tagállamok eddig általában tartózkodóan viszonyultak a támogatások felső határának meghúzásához, amelyet az Európai Bizottság vitaindítónak szánt tavaly novemberi közleménye is szorgalmaz. Fazekas úgy vélte, hogy tisztázni kell az alapfogalmat, hogy tudniillik milyen szempont alapján húzzanak felső határt a kifizetéseknek: a terület nagysága, esetleg értéke, vagy a foglalkoztatás alapján, vagy pedig ezek kombinációja révén. Arról is dönteni kell, hogy mire használjuk fel az így megmaradt összeget – tette hozzá.
Az agrártanács soros elnöke szerint a kistermelők támogatását is biztosítani kell, felkínálva nekik az esélyt arra, hogy nőhessenek. Albert Dess, a leendő parlamenti jelentéstevő szerint a direkt támogatások meghatározott hányadát (például 5 százalékát) eleve a kistermelők számára különítenék el, de azt a nagy különbségek miatt már a tagállamok döntenék el, hogy melyik országban, ki minősül kistermelőnek.
Tabajdi Csaba (magyar EP-képviselő) aziránt érdeklődött, hogy az elnökség támogatja-e a moduláció fenntartását 2014 után, továbbá, hogy nem lát-e ellentmondást a támogatások célzottabbá tételére vonatkozó szándék és a Bizottság azon elképzelése között, hogy egységes zöld átalánytámogatást vezessenek be szerte az Európai Unióban. A miniszter az első kérdésre azt mondta, hogy azt az új KAP keretei között kell eldönteni. Fontosnak nevezte, hogy az aktív termelők kapják a támogatásokat, de elismerte, hogy ezt nem könnyű meghatározni. Ezért megfontolandónak tartotta, hogy inkább azt definiálják, ki nem számít aktív termelőnek. A politikus reményének adott hangot, hogy az EU eléggé kreatív lesz ahhoz, hogy a gyakorlatban felvázolja az új, környezetkímélő jövőképet a közös agrárpolitika számára.
Fazekasnak az is meggyőződése, hogy EU-n kívüli exportőr országoktól is meg kell követelni ugyanazokat a szigorú előírásokat, amelyek az Unión belül is érvényesek, de ehhez szerinte szabályok kellenek.
A tanács soros elnöki tisztét betöltő politikus ugyan javulást lát a tejágazatban, de úgy véli, hogy a válságot kiváltó okok nem szűntek meg. Ezért a magyar fél év alatt gyors előrehaladást szeretne elérni a tejszektort érintő, tavaly decemberi bizottsági javaslatokról, konkrétan az első olvasatig szeretne eljutni az EP-vel. Az állattenyésztésnél és azon belül is az ugyancsak válságos időket átélő sertéságazatnál pedig a tejszektor mintájára kíván előrehaladást elérni a magyar elnökség, amely azt is üdvözli, hogy a G20-as keretben is meg fogják tárgyalni az élelmiszerek nagy árkilengésének okait és a jelenséggel szemben való fellépést.
Fazekas Sándor végül azt is leszögezte, hogy Magyarország EP-barát elnökség kíván lenni és intenzíven egyeztetni kíván a képviselőkkel a KAP reformjáról és más ügyekben is.
(BruxInfo)