A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezésében 2010. december 10-én elindult a Magyar Vidékakadémia második rendezvénysorozata.
A nyitó eseményt Budapesten, a Benczúr Hotelben tartották teltházzal, ahol a helyi termékek kulcsszerepét tárgyaló felszólalások hangzottak el a különböző szakterületeket képviselő előadóktól.
Köszöntőjében Dr. Eperjesi Tamás, a VM VKSZI Vidékfejlesztési, Szaktanácsadási igazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy az MNVH szervezésében útjára induló Magyar Vidékakadémia második sorozata is folytatódik vidéki helyszíneken - az elsőhöz hasonlóan. Eperjesi Tamás reményét fejezte ki a tekintetben, hogy ezúttal is hasznos lesz a közös tanácskozás.
A helyi gazdaság élénkítéséről, a helyi termékek piacra jutásáról és a vidéken élőknek például szolgáló jó gyakorlatokról jövőre Kaposváron, Hévízen, Mórahalmon és Tokajban lesz lehetősége az érintetteknek értekezni.
A helyi élelmiszerek meghatározó szerepének hangsúlyozásával kezdte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára beszédét. Elmondta, most kell cselekedni, amíg a vidéken élőkben még él a remény és a bizakodás. Fontos, hogy a vállalkozások perspektívát lássanak az élelmiszerek előállításában és értékesítésében, továbbá hogy feldolgozásuk szintjében előrelépés következzen be. Kardeván Endre szerint a kormányzat mindent megtesz azért, hogy a helyi élelmiszerek is megfelelően ellenőrzött, megbízható termékekké váljanak, ugyanakkor hagyományos mivoltukat megőrizhessék.
A folytatásban Dr. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense beszélt a helyi termékek előállításának, értékesítésének és népszerűsítésének kistérségi koordinációjáról. Felhívta a figyelmet a helyi termékek kulcsszerepére az értékváltási folyamatban: a helyi termékek jellemzői illeszkednek a környezettudatos, szolidaritásra épülő gondolkodás igényeihez. A kistérségi koordináció feladata a helyi termékértékesítésben a fogyasztói szemlélet formálása is – ez gazdasági érdek, hiszen keresletet generál. Dr. G. Fekete Éva részletesen ismertette a piacok kiválasztásának szempontjait, az értékesítésben segítő eszközök minőségi és színvonallal kapcsolatos jellemzőit és a szükséges erőforrások jelentőségét is. Megállapításait egy 2010 tavaszán elkészített felmérésre alapozta. Összegzésében elmondta, az új értékekre alapozott fenntartható fejlődésben a helyi termékek stratégiai jelenőséggel bírnak. A térségi önellátást erősítő és az egyedi tulajdonságokkal bíró specializált termékeknek is fontos szerepe van. A szokásos marketing eszközök mellett a kereslet építésére és a minőségbiztosításra is figyelmet kell fordítani, mert a termelő egyedül nem képes erre. A helyi termékek előállításának, értékesítésének, népszerűsítésének kistérségi koordinációja nagyon gyermekcipőben jár, leginkább az Észak-alföldi régióban jelentkeznek eredmények. Dr. G. Fekete Éva szavait az „innen szép nyerni!” kijelentéssel zárta.
Polereczki Zsolt, a Kaposvári Egyetem tanársegédje a helyi termékek értékesítésének marketing jellemzőit mutatta be. „Mit jelent a magyar élelmiszer a fogyasztónak?” – kérdéssel kezdte mondandóját. Kutatásaik szerint mindent, ami hagyományos, magyar munkaerővel állítják elő, magyar cég gyártja magyar alapanyagokból. A fogyasztók több mint 50%-a mégsem tudja megkülönböztetni a hazai terméket az importtól. Hangsúlyozta azt is, hogy általánosságban egyet értünk a hazai termékek előnyben részesítésével, de konkrét esetben már nem így gondolkodunk. Nem véletlen ezek után a sem, hogy a fogyasztók 95%-a kedveli a magyar élelmiszereket, de csak 35% rendszeres vásárló. Polereczki Zsolt véleménye szerint érveket kell adnunk a fogyasztónak a hazai élelmiszerek vásárlása mellett, hogy a cselekvési szándékát eljuttathassuk a megvalósított cselekvésig. A marketing koncepcióban meg kell felelni a támasztott elvárásoknak: friss, törvényi előírásoknak megfelelően előállított, megszokott íz, stb. Legyen termékünk az egészségügyi szempontból alkalmas, tradícionális, azonosítható. A felmérések alapján ugyanis a jelölés (védjegyek) ismertsége a felár fizetési hajlandósággal együtt mozog. Polereczki Zsolt szerint probléma az is, hogy a kis és középvállalkozások (KKV-k) nincsenek teljesen meggyőződve a kiváló termékminőség fontosságáról, a versenytársakhoz képest pozícionálják termékeiket, az esetek több mint felében nem rendelkeznek márkanévvel és a kommunikációs intenzitás is alacsony. Ezek a gazdasági szereplők nem tekintik a marketinget kulcstényezőnek, de a megfogalmazott irányok jövőképükben ehhez a menedzsmenthez kapcsolódnak. Feladatuk és céljuk kell, hogy legyen:
• a kiváló magyar termék pozícionálása,
• a minőség és eredet garantálása közösségi-,
• és a hitelesség és bizalmi kapcsolat kiépítése vállalati szinten.
„Juttassuk el a fogyasztót a vásárlásig!” – szólította fel az érintetteket Polereczki Zsolt.
Ezek után Pallóné Dr. Kisérdi Imola, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója járta körül a hagyományos termékek piacra juttatásában a HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) védjegy szerepét. Bemutatójából megtudhattuk, hogy a HÍR Program 1998-ban indult útjára és fő célja a magyar hagyományos és tájjellegű élelmiszerek gyűjteményének létrehozása és gazdasági hasznosításuk elősegítése. A HÍR Gyűjtemény követelményrendszere viszonylag szigorú, ám a bekerülés piaci előnyökkel gazdagítja a védjeggyel ellátott termék előállítóját. A HÍR hasznosítási stratégiáját 2006-ban továbbfejlesztették, és innentől már a HÍR védjeggyel ellátott termékek versenyképességének fokozása is teret nyert a prioritások között. Pallóné Dr. Kisérdi Imola megemlítette azt is, hogy ezeknek az élelmiszereknek a kereslete tovább növekedhet, hiszen szerepelni fognak a soros elnökségünk alatt megrendezett nemzetközi konferenciákon is.
A konferencia első részét Dr. Erdős Zoltán, a Hagyományos Termék Kerekasztal elnöke zárta, aki a Terra Madre - Magyarországgal és a nemzetközi Slow Food mozgalommal ismertette meg a hallgatóságot. Fő célként a globalizálódó világ ellensúlyozására a helyi értékek megőrzését nevezte meg. Prioritásként említette az „ízre nevelés”, az életmód és szemlélet visszafordítását is. Dr. Erdős Zoltán a gazdasági növekedéshez elengedhetetlennek tartja a nemzetközi kapcsolatok erősödését civil háttérrel.
A rendezvény második felében a gyakorlati példák bemutatása kapta a főszerepet. Az előadók közül Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja például a kistermelői jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságának előrelépéseiről és továbbra is fennálló problémáiról beszélt.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója a természetvédelem ösztönző szerepével foglalkozott a helyi gazdaságra és a termék előállításra vonatkoztatva. Az élőhelyek pusztulása részben az Európai Unió közös agrárpolitikájának és az intenzív területhasználatnak tudható be. Ezért is tartja különösen fontosnak a helyi termékek piaci pozíciójának erősítését, hiszen ezzel a természethez és annak védelméhez kötődő produktumok és szolgáltatások nyernének teret.
A konferencia végéhez közeledve Zágorhidi Czigány Ákos, a Pannon Helyi Termék Klaszter menedzsere engedett bepillantást a kezdeményezés jó gyakorlatába. Céljaik többek közt: a helyi termékekkel kapcsolatos fejlesztés, hosszabb távon az örökség megőrzés, a környezetkímélő hagyományos előállítás terjesztése, a helyi foglalkoztatás növelése és nem utolsó sorban a helyi termékek arányának növelése a fogyasztásban. A fentieket országos és regionális szinten való részvétellel, 16 egységes pvailonnal, saját honlappal és webáruházzal próbálják elérni. Tevékenységük legújabb eredményeként december 17-én és 18-án próba-értékesítésre kaptak lehetőséget a régió kijelölt MOL kútjain.
A programot Muhari Zoltán panyolai polgármester zárta „Adj egy méter esélyt” kezdeményezésének ismertetésével. Elmondása szerint évek óta a polgármesteri hivatal honlapjához kapcsolódva értékesítik a helyi termelők portékáit, ezzel juttatva őket bevételhez. A legújabb segítő indítványa az „Adj egy méter esélyt” helypiaci mozgalom. Ennek lényege az egy méter hosszú polc kihelyezése és megkülönböztetése a helyi üzletekben, amelyen kizárólag a helyi termékek kapnak helyet. Ezáltal a turisták és átutazók is megismerhetik a település jellegzetes élelmiszereit további beruházás és egyéb költségek nélkül. Muhari Zoltán nem állítja, hogy rövid lesz a helyi termékek térnyerésének folyamata, mégis mindenkit arra biztat, hogy kövesse az egyméteres mozgalmat. Előadása végén arra kérte a hallgatóságot, ne feledjék el, milyen mértékben erősíti az emberi tartást a vidéken élőkben, ha valaki falun olyat csinál, amit a városban nem tudnak.
A rendezvény időtartama alatt nem csak szellemi, hanem gasztronómiai élményekkel is gazdagodhattak az érdeklődők: a Magyar Ízek Háza prezentált különleges és sokszínű kóstolót a Magyar Vidékakadémia helyi termékekről szóló rendezvénysorozatának nyitókonferenciáján.
Forrás: mnvh.eu
