A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) januári elnökségi ülésén a következő két év cselekvési tervét vitatták meg. Csatári Bálint, az MNVH elnöke a tanácskozás elején kijelentette: „négy év elnökségi tapasztalata mondatja velem:csináljunk kevesebbet, de azt nagyobb hatékonysággal”.
Az MNVH működésének fő célja, hogy a számos helyen és poszton dolgozó magyar vidékfejlesztési szereplőket jól működő hálózatba szervezze, segítse az állami intézmények, az önkormányzatok, a civil és a vállalkozói szervezetek közötti együttműködést, folyamatos párbeszédet folytasson a politikai, a szakmai és a civil szerveződések között, az integrált vidékfejlesztés szellemében. Az MNVH-nak, miután más európai uniós tagországokban is létrejöttek hasonló szervezetek, a nemzetközi együttműködés és a jó gyakorlatok terjesztése is fontos feladata.
Mindezeket tükrözte az a kötetlen, de nagyon tartalmas és magvas beszélgetés is, amelyet az elnökség tagjai folytattak Búsi Lajos, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral. Az államtitkár az Irányító Hatóság vezetőjeként is méltatta a hálózat tavaly februárban „újraindított” munkáját. A helyettes államtitkár kijelentette: fontos, hogy a jelenleg futó uniós vidékfejlesztési programok minél sikeresebben záruljanak le,de egyre több szellemi energiát kell fordítani a 2014-2020 közötti európai tervezési-finanszírozási időszakhoz kapcsolódó stratégiai tervezésre.
A jó hangulatú, tartalmas beszélgetésen az elnökség tagjai néhány fontos témát vetettek fel, amelyekhez néhány esetben érdekes, spontán vita is kapcsolódott.
Szabadkai Andrea elmondta, hogy szívesen tennének az általa képviselt szakmai szervezetek már előzetesen is javaslatokat a távlatos, 2014-2020 közötti időszakra szóló tervezési folyamatban, mert gyakran csak utólagosan van erre lehetőség. Most talán valóban nem késő, hogy hozzászólásokkal éljenek.
Csatári Bálint sajnálattal állapította meg, hogy még mindig nem indultak be kellő intenzitással azok a vidékfejlesztési projektötlet támogatások, amelyeket tavaly februárban, az újjászervezett MNVH elnökség első ülésén már megígért a tárca. Az államtitkár jelezte: a finanszírozási rendszer elkerülhetetlen átalakítása miatt április-májusban már kiírhatóak lesznek a felhívások. Ezek között a témakiírások között kiemelkedően fontosak lesznek a képzések, a stratégiai tervezést segítő munkatalálkozók szervezése, sőt, mint az államtitkár és az elnök is hangsúlyozta, fontos lenne, hogy alapvető vidékfejlesztési fogalmakon mindenki ugyanazt értse, és az egész MNVH hálózatszervezési folyamat „helyzetbe hozza” a vidékfejlesztő szakembereket.
Szabó Gellért elmondta, hogy koncepcionális hozzáállásra van szükség a vidékfejlesztésben és semmiképpen „ne az íróasztal mellől fejlesszék a vidéki területeket”. Az MNVH-nak a rendelkezésre álló forrásokból terepi szakembereket és célzottan vidékieket kell támogatnia, ahogy ez a most folyó tanya program esetében is történt.
Fejes István egyetértett azzal a fontos gondolattal, hogy koncepcionálisan kell hozzáállni az új tervezéshez. Ehhez a magyar vidékeknek a vidékfejlesztést generáló, jól képzett, tettre kész menedzserekre van szüksége, akik ennek a munkának a lokális, térségi feladatait magas színvonalon elvégzik. Sok tehetséges szakember dolgozik már most is vidéken, ezért akár fel lehetne kérni a helyi akciócsoportokat is, hogy jelöljenek ki néhány általuk fontosnak tartott, az alulról építkező, az új stratégiához majdan becsatlakoztatható vidékfejlesztési irányt. Sőt, ilyen munkát a többi MNVH szakosztály is végezhetne majd az általuk szervezett workshop-okon – tette hozzá az elnök.
Búsi Lajos és Csatári Bálint közös összegzésükben kiemelték, hogy a következő két év kiemelt MNVH tevékenysége lesz tehát ennek a tervezési folyamatnak az elindítása, erjesztése, gerjesztése. Az MNVH hálózati szervezettségét és informatikai eszközeit minél hamarabb alkalmassá kell tenni ennek a feladatnak a megoldására. Az új MNVH Cselekvési tervnek fontos része lesz, hogy a formálódó új magyar nemzeti vidékstratégia feladataihoz kapcsolódó szakmai eszmecseréket, képzéseket, helyi tervezési és fejlesztési vitákat szervezzen az MNVH elnöksége és szakosztályai.
Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára tudatta az elnökség tagjaival, hogy a végleges cselekvési tervet a következő elnökségi ülést követően az MNVH Tanácsa is megvitatja és véleményezi. A következő ülésig tehát az elnökség tagjai egészíthetik ki a tervet, majd a Tanács ülése után nyerheti e végleges formáját. Az ülés második szakaszában Krizsán András elnöklése mellett több, az elnökséghez benyújtott kérelemről is döntöttek.
Forrás: VM VKSZI