A „Magyar Vidékakadémia” rendezvénysorozatot a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat indította útjára tavaly.
A hévízi előadáson Tar Gyula, a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási (VKSZI) Hálózat-koordinációs Osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja vette át a szót. A 2010 májusában, majd júliusában módosult helyi kistermelői rendelet megfelelő gyakorlati alkalmazásának jelentőségére hívta fel a figyelmet praktikus, gyakorlati tanácsokat adva az érintetteknek. „Sok cél megvalósult, a boltokba bekerülhettek a helyi termékek, de a területi értékesíthetőség a megyét és a szomszédos megyét jelentette. A módosítás szerint Budapesten is értékesíthetőek a termékek, ám csak a megyében és az előállítás helyétől számított 40 km-en belül” – mondta Szabadkai Andrea. Az előadó szerint a fogyasztóknak továbbra is csak a vágóhidakon leölt állatok (sertés, juh, kecske és szarvasmarha) nyershúsát szabad értékesíteni, az új rendelet azonban annyiban megengedőbb, hogy lehetővé teszi a falusi vendéglátást. Ez azt jelenti, hogy a disznótor alatt bátran kínálhatja vendégeit a gazda, ha a húst alaposan megsütötte. Természetesen a hatósági állatorvosnak kötelező bejelenteni a vágást 48 órával korábban. További könnyítés még, hogy a kistermelő családból elég egy regisztrált a termelői tevékenység végzéséhez. Problémaként merült fel a kistermelőt érintő dokumentációs kötelezettségek sokrétűsége, amely nagy terheket ró az érintettekre. A jogi szabályozás útvesztőiben segít eligazodni a www.elotisza.hu weboldal és az ott található jogsegély szolgálat. Szabadkai Andrea felhívta a figyelmet a napokban megjelent „Helyi termelők, termékek a rendezvényeken” című kiadványra, melyből kiderül, mit kell tenni a helyi kistermelőnek, hogy a rendezvényeken árusíthassa a termékeit, illetve, mit kell tenni a rendezvényszervezőnek, hogy a környékbeli termelők részt tudjanak venni a vásáron.
Szabó Tibor, a Zala Termálvölgye Egyesület munkaszervezet vezetője szerint a szervezet legfontosabb feladatait a helyi termékek értékesítésének, a termék- és vállalkozásfejlesztésnek, továbbá a szervezeti kapacitások megreformálásának a segítése adja. Felhívta a figyelmet a térség kettősségére: egyrészt jelentős idegenforgalmi központok találhatók itt, másrészt jelen van a hátrányos helyzetű aprófalvakban a munkanélküliség, a rossz tömegközlekedés, az alacsony vállalkozói aktivitás, a kihasználatlan természeti és kulturális lehetőségek. De sok a természeti, kulturális lehetőség és helyi termék előállítási potenciál is van. A Zala Termálvölgye Egyesület szerint a megoldást a helyi termékek előállításának és értékesítésének ösztönzése jelenti a termelői telephelyek fogadókészségének javításával, helyi termék boltok létrejöttének segítésével, helyi termékes kiadvány, honlap létrehozásával, működtetésével; vásárok, piacok, bemutatók, fesztiválok szervezésével valamint helyi termék polcokkal a turisztikai fogadópontokon. Másik fontos feladat a termékfejlesztés segítése: kereslettel rendelkező, de a kínálatból jelenleg hiányzó helyi termékek bevezetése, minősítési rendszer, védjegyrendszer kidolgozása, márkanév alkotása. Lényeges még a vállalkozásfejlesztés: a legális vállalkozási keretek megteremtése (pl. tanácsadás a jogszabályokról, képzések), szakmai ismeretek, jó gyakorlatok, piaci-, vállalkozási ismeretek, együttműködési készség fejlesztése. Nem szabd megfeledkezni a szervezeti kapacitások fejlesztéséről például új szervezeti egység létrehozásával (Térségi Marketing Centrum), de ha ez nem is valósul meg, mindenképpen fontos a térségi fejlesztő szervezetek közötti munkamegosztás kialakítása. A Zala termál Völgye egyesületnek több partnerszervezete is van, melyekkel összehangoltan igyekszik együttműködni. Fontos a fejlesztések egyeztetése, elsősorban a párhuzamosságok elkerülése miatt. Szabó Tibor elmondta, hogy a kapcsolattartást a helyi termelőkkel, a koordinációs feladatok ellátását jó, ha egy személy végzi, mint ahogy szervezet esetében is így van.
A folytatásban Polereczki Zsolt, a Kaposvári Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Tanszékének tanársegédje mondta el gondolatatit a helyi termékek értékesítésének marketing jellemzőiről. A kimutatások alapján a hazai fogyasztó szerint magyar terméknek számít, ami magyar tulajdonú cég által gyártott, magyar alapanyagból, hagyományos receptúra alapján, hazai munkaerővel készült. A fogyasztók mégis nehezen igazodnak el a termékek között. Elvben a magyarok jelentős része előnyben részesíti a helyi, hazai terméket a külföldivel szemben, de hogy ez a gyakorlatban megvalósuljon, el kell érni, hogy a fogyasztó motivált legyen és a tervezett cselekvéstől eljusson a helyi termékek tényleges vásárlásáig. A kis- és középvállalkozások számára egyelőre nem kulcstényező, de egy látens igény már létezik a hatékony marketingtevékenységre.
A nemzetközi „Slow Food”- komótos étkezés mozgalomról beszélt a Hagyományos Termék Kerekasztal képviseletében Dr. Erdős Zoltán. Ismertette, hol és milyen irányba tart ez a mozgalom Magyarországon, felhívta a figyelmet arra, hogy napjaink egyre inkább globalizálódó világában szükség van egy, a hagyományosabb életszemléletet népszerűsítő nemzetközi hálózat megerősödésére. Legfőbb céljaként a biodiverzitást említette a kultúra és turizmus támogatása mellet, továbbá, hogy a már Európa szerte egyre növekvő számú „slow city” városok hazánkban is gyarapodjanak.
Az előadások után sok kérdés merült fel a konferencia hallgatóiban, amelyeket vitafórumon tehettek fel az előadóknak. Szóba került a helyi termékek megfelelő piaci szabályozása, valamint a jó kistermelői pozíció iránti igény. A hallgatóságot érdeklő kérdések között volt az is, hogyan lehet ösztönözni, segíteni, hogy valaki helyi termelővé váljon. Szabadkai Andrea szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium prioritásként kezeli a kistermelővé válást, azt, hogy a helyi termék előállítását, feldolgozását és piacra jutását segítse, és erre a támogatási forrásokból megfelelő összeget biztosítson.
A konferencia kezdetétől a rendezvény teljes időtartama alatt a helyi termék előállítók termékbemutatót és kóstoltatást tartottak, melyet minden résztvevő nagy örömmel, érdeklődéssel fogadott.
A rendezvény további részében a meghívott helyi termék előállítók mutatkoztak be. Elsőként Visontai Béla a bioélelmiszerek, bioalapanyagok szerepét hangsúlyozta a vendéglátásban, a közétkeztetésben és az egészséges életmód megélésében is. Kitért a helyi termékek közétkeztetésben betölthető nagyobb szerepére is.
A méztermelés szépségeit, nehézségeit, vállalkozása történetét mesélte el a zalaszentgróti Skapér Zoltán, bemutatva -nem csak szóban- kiváló minőségű mézeit.
Czibor Imre fazekas termékeit is megcsodálhattuk, aki elmondta, milyen nagy lehetőségek rejlenek abban, hogy jó kapcsolatot és együttműködést tudott kialakítani többek között a helyi szállodákkal, ahol termékeiket kiállítják.
