Az Európai Unió (EU) mezőgazdasági politikájának méltányosabban kell elosztania az európai uniós forrásokat, kötelezővé, de rugalmasabbá kellene tennie a „zöldítési” intézkedéseket, és több eszközzel kell ellátnia a gazdákat, hogy megbirkózhassanak a piaci kihívásokkal – szögezi le az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottság nyitó állásfoglalása az EU tagállamaival folytatandó tárgyalásokról. Ez lesz az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) első reformja, ahol a Parlament teljes jogú társ-döntéshozóként tárgyalhat a tagállamokat képviselő Tanáccsal.
A KAP az EU egyik legrégebbi politikája, amelyet megfelelően kell finanszírozni, hogy biztosítsák az uniós állampolgárok biztonságos ellátását jó minőségű élelmiszerekkel, a gazdák pedig jobban védhessék a környezetet az EP-képviselők szerint, akik összesen négy jogszabályjavaslatról szavaztak. „Ez az igazság pillanata. A mezőgazdasági bizottság ma elmondta, hogyan is kellene kinéznie az új KAP-nak: hatékonyabbnak, zöldebbnek és képesnek kellene lennie arra, hogy válaszoljon a hatalmas kihívásokra, amelyek előttünk állnak” – nyilatkozta a bizottság elnöke, Paolo De Castro. „Ezek az ambiciózus célok magasabb költségeket vonnak maguk után. Éppen ezért egyszerűen elfogadhatatlan a KAP költségvetésének bármiféle további csökkentése” – jelentette ki az olasz szocialista képviselő. Egyúttal felszólította az EU vezetőit, hogy amint lehet, állapodjanak meg az EU hosszú távú költségvetéséről, ami „elengedhetetlen, hogy kialakítsuk a jövőbeni KAP végső formáját” – hangsúlyozta.
Annak biztosítására, hogy a közvetlen támogatások csak az aktív gazdálkodókhoz kerülhessenek, a bizottság elfogadott egy listát, amelynek tagjait (pl. reptereket, golfpályákat) automatikusan kizárnák a támogatottak köréből, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy a gazdálkodás jövedelmük jelentős részét teszi ki. A tagállamok kiterjeszthetik vagy elfogadhatják ezt a listát, szögezi le az EP közleménye.
Az EP-bizottság a tagállami különbségeket a gazdáknak adott közvetlen támogatások között kissé gyorsabban csökkentenék, mint azt az Európai Bizottság eredetileg javasolta (azaz az EU-átlag 90 százalékához mért különbség harmadával). Az elfogadott szabálytervezet szerint egyetlen tagország gazdája sem kaphatna kevesebbet az EU-átlag 65 százalékánál. „A bizottság a támogatás nagyobb mértékű újraelosztása mellett szavazott, mivel nehéz elfogadni hektáronként durván 300 hektáros különbségeket a különböző tagállamok gazdái között” – mondta erről Manuel Capoulas Santos, a kérdésért felelős EP-jelentéstevő.
A képviselők ugyanakkor elfogadták az Európai Bizottság javaslatát a közvetlen kifizetések 300 ezer eurós plafonjáról, valamint a támogatások arányának lépcsőzetes csökkentéséről 150 ezer euró felett. Ugyanakkor nem kaptak többséget azok a javaslatok, amelyek tovább csökkentették volna a nagyobb gazdaságoknak járó támogatásokat vagy épp ellenkezőleg, eltörölték volna a támogatási plafont, ám elfogadták a Bizottság tervezetét, hogy a szabály alól felmentsék a szövetkezeteket és a gazdák egyéb csoportosulásait, amelyek újra elosztják a jövedelmüket egymás között, valamint biztosítják, hogy a plafon miatt félretett pénz az adott régióban maradjon, és vidékfejlesztési programokra használják fel.
Az új környezetvédelmi szabálytervezeteket, amelyek a közvetlen kifizetések 30 százalékát kötelező zöldítési intézkedésekhez kötnék, rugalmasabbá kellene tenni a képviselők szerint. A három fő elem – a termesztett növények diverzifikálása, állandó legelők és rétek fenntartása, valamint „ökológiai célterületek” kialakítása – megmaradna, de bizonyos kivételekkel azért, hogy többek között tükrözze a gazdaságok méretét. A 10 hektár alatti gazdaságok kivételt jelentenének a szabályok alól, a 10 és 30 közöttiekre pedig enyhébb szabályok vonatkoznának. A gazdaságok, amelyek nemzeti vagy regionális természetvédelmi minősítési rendszerek hatálya alá tartoznak, és ezért már eleve környezetbarát módszereket alkalmaznak, kivételt kapnának a zöldítés alól, ha az intézkedéseik legalább egyenértékűek azokkal, amelyeket zöldítés elrendel. „A zöldítést sikerült behoznunk a KAP első pillére alá [azaz a közvetlen támogatásokhoz], lehetővé téve az EU minden gazdája számára, nem csak azokban a tagállamokban, amelyek megengedhetik maguknak, hogy finanszírozzák a [második pilléres] vidékfejlesztési programokból. Ez a zöldítés világos módon az EU szabályozása alá tartozik, és most szükség van rá, hogy a közjó érdekében ténylegesen EU-pénzből fizessék ki” – nyilatkozta Manuel Capoulas Santos.
A képviselők egyetértettek az Európai Bizottsággal abban, hogy a jelenlegi helyzettel szemben a kockázatkezelési eszközöket a vidékfejlesztési támogatásokból kellene finanszírozni, és nem a közvetlen támogatásokból. A bevételstabilizáló eszköznek vagy kölcsönös alapoknak kellene lennie pénzügyi hozzájárulásokkal, vagy megvásárolható biztosításnak, a bevétel meredek esésének kockázata ellen. A képviselők arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy majd készítsen egy félidei értékelést a kockázatkezelési eszközökről, és tegyen le az asztalra egy jogszabályjavaslatot, ha szükséges.
A termelői csoportokat jóval szélesebb jogkörökkel és új eszközökkel vértezné fel az EP bizottsága, hogy jobban felkészítse a gazdák könnyebben boldoguljanak a piaci ingadozásokkal és kezeljék a válságokat, és megerősítse az alkupozíciójukat. A gazdák szervezeteinek meg kellene engedni, hogy válságmegelőző és -kezelő eszközöket használhassanak, mint – végső esetben – a termékek visszatartását. Továbbá jogosultak lennének, hogy a tagjaik nevében például szállítási szerződésekről tárgyalhassanak anélkül, hogy ez sértené a versenyszabályokat. „Az elképzelésnek, hogy a gazdáknak össze kellene fogniuk, nem szabad kartellekben megnyilvánulnia, de meg kellene engednie nekik, hogy megszabaduljanak a gazdasági függéstől és szavatoljon számukra egy tisztességes életszínvonalat. Az erős termelői szervezetek létrehozása minden ágazatban – nagyobb cselekvési szabadsággal, mint az a Bizottság eredetileg javasolta – a megfelelő mód, hogy elérjük ezt a célt” – mondta a piaci szervezetekért felelős jelentéstevő, Michel Dantin.
Az EP mezőgazdasági bizottságának tárgyalási mandátumára még a teljes Parlamentnek is áldását kell adnia, mielőtt a képviselők elkezdhetnek egyeztetni a tagállamokról a jövőbeni EU mezőgazdasági politika végső formájáról. A szavazást ideiglenesen a márciusi plenáris ülésre írták ki, de ez függ az EU teljes, 2014-2020-as költségvetésének végső számaitól is. Erről a tagállamok állam- és kormányfői a február 7-én kezdődő csúcstalálkozójukon dönthetnek.
Forrás: Európai Parlament