Az Európai Bizottság szerint a KAP az európai integráció sarokköve, és indulása óta is az egyetlen, közös keretrendszerrel rendelkező uniós politika, amelyhez a támogatások zömét az uniós költségvetésből biztosítják.
1962. január 14-én, 140 órányi tárgyalás után az akkor még hattagú szervezet Miniszteri Tanácsa úgy döntött, hogy közös piaci szervezeteket alakít ki az egyes agrártermékekre, közös versenyszabályokat teremt a tagállamok mezőgazdaságai számára, és létrehozza az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA). Egy második, maratoni hosszúságú tárgyalássorozatot tartottak április 4-én, ahol sikerült megállapodni a jogszabályok szövegéről, amelyeket hivatalosan április 20-án adtak ki. A szabályok fokozatosan léptek életbe – elsőként, július 1-jén a gabonára, tojásra, baromfikra és sertéshúsra vonatkozóak.
Azóta többször is az aktuális kihívásokhoz igazították a KAP-ot. Az 1992-ben indult reformsorozat egyre inkább a piaci viszonyok felé igyekezett fordítani a közösségi agrárpolitikát a kereskedelmet torzító támogatások helyett, miközben figyelembe veszi többek között a fogyasztók, a természet és az állatok védelmét, valamint a gazdálkodók 2004 óta megduplázódott számát. A reformok során az ártámogatások helyett bevezették a közvetlen kifizetéseket, nagyobb hangsúlyt helyezve az élelmiszerek minőségére, a hagyományos és regionális termékek védelmére és a környezet kímélésére. 2000-ben bővült a KAP a vidékfejlesztéssel, Európa gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődését többéves, átfogó programokkal szolgálva. 2003-ban újra a szabad piac felé terelték a KAP-ot, 2011 októberében pedig az Európai Bizottság újabb reformot javasolt. A cél, hogy az ötven éves politika megfeleljen a kor kihívásainak: az élelmiszer-termelés biztonságos, fenntartható és a régiók között egyensúlyra törekvő legyen, miközben választ ad a nagyobbá vált áringadozásokra és a gazdasági válságra, valamint hozzájárul az „Európa 2020” uniós fejlesztési programhoz.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a KAP azóta is biztonságos élelmiszerellátást és élettel teli vidéket nyújt az európai állampolgároknak. A közös politikának is köszönhetően számos mezőgazdasági mutató javult az elmúlt ötven évben. Az állításokat statisztikai adatokkal is alátámasztotta a Bizottság: a mezőgazdasági termelés például 20 milliárd ECU-ről (az euró közvetlen és azzal egyenértékű előde) 350 milliárdra emelkedett, az agrártermékek kereskedelme pedig tízmillió ECU-ről 17-szeresére ugrott. Az átlagos gabonahozam hektáronként kettőről hat tonnára nőtt, a tejtermelés pedig évi három tonnáról 6,5-re tehenenként. Mindeközben a tagállamok lakosai jövedelmük nagyjából feleakkora részét, 30 helyett 16 százalékát kell, hogy élelmiszerre költsék.
A KAP évfordulója alkalmából indult programsorozatot január 23-án nyitották meg az uniós intézmények, és a születésekor bábáskodó hat tagállam is megünnepli egy-egy rendezvénnyel az első közös politika fél évszázadossá válását.
Forrás: Európai Bizottság