Kisebb részt fordítana a Közös Agrárpolitikára az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésben. A június 29-én megjelent javaslat szerint a KAP kiadásait az eddigi szinten fagyasztanák be, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csökkenne a részesedése az összuniós büdzséből.
Az Európai Unió végrehajtó intézményének tervei szerint a mezőgazdasági és halászati politika kiadásai nagyjából ugyanolyan szinten maradnának, azaz 3-4 százalékkal esne az arányuk az összkiadásokon belül (a European Voice számai szerint 41-ről 37-re, míg az EurActiv szerint 39,4 százalékról 36,2-re). Így 371,72 millárd euró jutna a KAP-ra.
Ebből az eddigi 289 milliárd helyett 281,8 milliárd eurót fordítanának az első pillérre, azaz a közvetlen kifizetésekre és a piaci támogatásokra. Az összeg ráadásul fokozatosan egyre kisebb lenne: 2014-ig 42,2 milliárd eurót, 2020-ra 38 milliárd eurót vonnának el. A második pillérre, azaz a vidékfejlesztésre 89,9 milliárd euró marad, ami szintén csökkenés a 2007-2013-as időszakra jutó 96 milliárd euróhoz képest. Ráadásul ez 2014-re 13,6 milliárd, 2020-ra 12 milliárd euróval lenne kevesebb.
A Bizottság többek között a legnagyobb birtokok tulajdonosain spórolna, mivel ők – az EurActiv egy meg nem nevezett forrását idézve – „aránytalanul nagy részt kapnak a KAP közvetlen bevételi támogatásából”. Ugyanakkor a keleti tagállamok, így Magyarország gazdái számára is jó hír lehet, hogy csökkenteni kívánják az különbségeket a „régi” és „új” tagoknak jutó pénz között. Azokban az országokban, ahol a közvetlen kifizetések aránya kisebb az uniós átlag 90 százalékánál, növelnék a támogatásokat a különbözet egyharmadával. A Bizottságnak a KAP „zöldítése” is célja, ennek jegyében ugyanis a kifizetések 30 százalékát kötnék környezetvédelmi szempontokhoz.
A relatív csökkentésre azért van szükség, mert a tervezet szerint a kiadások aránya gyakorlatilag nem változna a tagállamok bruttó nemzeti bevételéhez (GNI) képest, a Bizottság ugyanakkor más közös politikák számára szeretne több forrást biztosítani. A KAP befagyasztásával és az uniós dolgozók 5 százalékának elküldésével felszabaduló összeget többek között a másik nagy tételre, a regionális politikára fordítanák, melyre ezzel a korábbi 36-hoz képest egy százalékkal nagyobb részt fizetnének ki a költségvetésből. Az EU közös külpolitikájára 56 helyett 70 milliárdot költenének, és 50 milliárd jutna infrastrukturális fejlesztésekre.
A KAP mögött a keleti államokkal együtt ott áll Franciaország, mely – az EurActiv értesülései szerint – háttéralkut kötött Németországgal, hogy a közös agrárpolitikára ne jusson 2014-től kevesebb pénz. Ezt a célt a néppárti Albert Dess, az Európai Parlament KAP-reformért felelős tagja („jelentéstevője”) is fontosnak nevezte, az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke, a szocialista Paolo De Castro pedig az egyeztetések hosszát és alaposságát emelte ki.
Forrás: European Voice, Euractiv.com