Különleges helyi áruk sokaságát mutatták be a II. Európai LEADER Expón.
Csaknem ötven akciócsoport több mint kétszáz helyi terméket, szolgáltatást kínálva mutatkozott be március elején a kőbányai vásárvárosban, a II. Európai LEADER Expón. Itt jelentették be, hogy még e hónapban útjára indul a „Magyar termék, magyar boltból” program, amely a hazai termelők piacra jutását segíti.
A II. Európai LEADER Expo az idei Utazás kiállítás legszínesebb rendezvénye volt. Csaknem ötven helyi LEADER-akciócsoport mutatta be a településeiken készülő különleges termékeket. Meg lehetett kóstolni az ételeket, italokat, megnézni a művészeti csoportok produkcióit. A szervezők okkal reménykednek abban, hogy – a gazdasági válság hatására is – megnő az érdeklődés a hazai látni- és kóstolnivalók iránt. Jó, ha tudják a kevesebb pénzből emlékezetes élményre vágyó vendégek, mennyire gazdag –és a külföldinél lényegesen olcsóbb! – az itthoni települések turisztikai kínálata.
A 37 települést felölelő Vértes–Gerecse Közösségből például minden tájegység képviseltette magát. A móri kistérségből Angyal Zsuzsanna csókakői népi iparművész fazekastermékeit, továbbá az AutiFarm kézművesmunkáit csodálhatták meg a látogatók. Kedvet kaphattak az érdeklődők, hogy meglátogassák az oroszlányi Bányászati Múzeumot, a tardosi Régi Rádiók Állandó Kiállítást vagy a csákvári Fazekas Emlékházat. A ma is élő népművészet mellett a múltból, a hagyományok felelevenítéséből formálnak kulturális produkciót a Száron alakult Vértes Történelmi Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület tagjai, akik többek között íjászattal, lovaglással foglalkoznak a maguk és mások örömére.
Az egészséges és finom táplálkozást gazdagítják Szabadi Péter sárkeresztesi méhész vagy a Vértesben működő Méhes-Mézes vállalkozás különleges méztermékei, bodzavirágés málnaszörpjei. A Marosvölgyi LEADER Egyesület képviselői a helyi hungarikumot, a hagymát és a belőle készült termékeket hozták el az Expóra. A makói hagyma nemcsak fűszer, hanem – a Hagymavirág Foltvarró Egyesület patchworkmunkáiban – a díszítőművészet fontos motívuma is.
Panagiotis Patras, az Európai LEADER Típusú Vidékfejlesztő Szervezetek Szövetsége (ELARD) görög elnöke a budapesti LEADER Expo kapcsán kiemelte: a helyi vidékfejlesztő közösségek megosztják egymással tapasztalataikat, és közkinccsé teszik a bevált, jó gyakorlatokat. A hét végén Magyarországon tartózkodó Dacian Ciolos, az Európai Bizottság új mezőgazdasági biztosa is hangsúlyozta: a helyi termelőket és a helyi termékeket csak a helyi piacok kialakításával, hatékony marketinggel és tudatosabb vásárlói magatartás elősegítésével lehet megvédeni a nemzetközi áruházláncok túlerejétől.
Éppen erre tesz kísérletet a „Magyar termék, magyar boltból” elnevezésű kezdeményezés, amelyet március 25-én indítanak a Tolna megyei Tabon. Mészáros István, a Magyar LEADER Szövetség elnökhelyettese a LEADER Expón bejelentette: a kísérleti projekt a Dél-Dunántúlon indul, Szekszárd, Siklós és Sellye térségében. A Népszabadság kérdésére Mészáros István elmagyarázta: ahhoz, hogy a helyi termékek versenyképesek legyenek a hazai piacon, biztosítani kell, hogy állandó legyen a minőségük, és ahol árusítani kezdik őket, ott folyamatosan elérhetők legyenek. A termelőknek tehát szövetkezniük kell egymással. Egyedül nem lehetnek versenyképesek, mert a hatékony piaci fellépéshez megfelelő árumennyiségre, logisztikai rendszerre és marketingmunkára van szükség.
Mészáros István elmondta azt is: a helyi termékeknek először a helyi piacot kell meg-, vagy visszahódítaniuk, mert versenyelőnyt jelent, ha minimális a szállítási költség. A Magyar LEADER Szövetség szerződést kötött a COOP-hálózattal, illetve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ), hogy a maguk eszközeivel segítsék a helyi termékek értékesítését. A COOP-hálózat szinte minden településen jelen lévő üzleteiben árusítják e termékeket – az élelmiszertől a különleges használati tárgyakig. A TÖOSZ szervezetébe tartozó mintegy 1700 önkormányzat pedig azt vállalja, hogy fejleszti a helyi piacokat, ahol hetente egy-két alkalommal találkozhat a helyi termékek kereslete és kínálata.
Ha termékfelesleg keletkezik, amely már nem talál vevőre helyben, akkor kiterjesztik az ellátást más települések – elsősorbanvárosok –COOP-üzleteire és piacaira is. Azokról a településekről is lehet csatlakozni a programhoz, ahol nem alakul ilyen szövetkezet – onnan a felkínált termékeket klaszterek keretében lehet eljuttatni a hálózatba. Fontos információforrás lesz az internet, amely segíti e speciális kereslet és kínálat egymásra találását. Mészáros István hangsúlyozta: meg kell tanítani az embereket arra, hogyan élhetnek a helyi piacok hálózata által kínált, reményeik szerint egyre bővülő lehetőségekkel. Ezért mintegy 200 ezer ember speciális képzését tervezik – erre a célra 26 milliárd forint áll rendelkezésre.
Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára kérdésünkre válaszolva elmondta: nagyon sok településen a fennmaradás záloga, hogy fenn tudják tartani vagy növelni tudják a foglalkoztatást. Az önkormányzatok számára létkérdés a helyi termelés és a helyi piacok működése. Nyilvánvaló, hogy a világ népességének növekedése hosszú távon keresletet támaszt az élelemtermelésre –ahhoz azonban, hogy a vidéki települések lakossága ne kényszerüljön elvándorolni, el kell érni, hogy az élelmiszer-termelés és -feldolgozás haszna helyben maradjon, a helyi fejlődést táplálja. Zongor Gábor úgy látja: a helyi piacok kínálati oldala, a jó minőségű termékek előállítása mind jobban megerősödik. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat hosszú távon folytatódjon, biztonságossá kell tenni a piacra jutást. Ebben segítenek a LEADER-közösségek, amelyek munkájában a települési önkormányzatok is részt vesznek.
Forrás: Tanács István, Népszabadság