Legkésőbb a jövő év első felében esedékes magyar elnökség végére egyezséget szeretne elérni az Európai Unió tagországai között a közös agrárpolitika eszközrendszerének jövőjéről a spanyol-belga-magyar elnökségi hármas - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben, az EU-tagállamok mezőgazdasági minisztereinek találkozója után.
Emlékeztetett arra, hogy a témáról folyó tárgyalásokon a tagországok nagy létszámú csoportja - köztük Magyarország - arra törekszik, hogy megmaradjon a jelenlegi uniós költségvetési, illetve támogatási nagyságrend, valamint a mostani eszközrendszer nagy része.
Beszélt arról is, hogy újabb törésvonal bontakozik ki az unióban, és ennek középpontjában a támogatások tagországok közti teljes kiegyenlítése áll. Elsősorban arról van szó, hogy meddig juthatnak több támogatáshoz a régi tagországok "történelmi alapon" - magyarázta.
Gráf József úgy vélekedett, hogy a merev álláspontok ellenére a következő időszakban meg lehet találni a kompromisszumot, mert abban az öt országban is nagy a gazdálkodói nyomás, amelyek ma csökkentenék az uniós agrártámogatások nagyságrendjét.
A miniszteri ülés másik nagy témája az élelmiszerlánc jobb működése volt az unióban. Ezzel kapcsolatban Gráf József a sajtótájékoztatón azt a célt emelte ki, hogy igazságosabb, a termelőnek is többet juttató legyen a nyereség eloszlása, továbbá ne legyen annyira szigorú a szabályozás, hogy korlátozza az európai termékek forgalmazását.
Rámutatott, az élelmiszerárak néhány évvel ezelőtti emelkedésekor jól érezhető volt a spekulatív tőke megjelenése is. Úgy fogalmazott, a három fontos szereplő (termelő, feldolgozó, kereskedő) között úgy kellene elosztani a nyereséget, hogy egyiknek se legyen túlsúlya. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a termelő van - jegyzete meg.
Gráf József szerint a témáról most egyebek között azért nem született megállapodás, mert a liberálisabb, a szabad kereskedelem híveinek számító tagországok nem szívesen veszik tudomásul a versenyszabályok változtatását.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország is törvényt fogadott el az áruházláncokról, és ez uniós viszonylatban szigorú szabályozásnak tekinthető. Reményét fejezte ki, hogy EU-jogszabály is tud születni a most folyó vita eredményeképpen.
A hétfői megbeszélésen a miniszterek üdvözölték, hogy a múlt heti állam- és kormányfői találkozón - nem utolsósorban magyar lobbizás eredményeképpen - az átfogó uniós gazdaságpolitikai programba, az EU 2020-ba bekerült az a kitétel, amely rögzíti, hogy a mezőgazdaság fontos stratégiai ágazat az unióban.
Szó volt a találkozón az uniós tejpiac helyzetéről is. Gráf József úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság túlzottan optimista képet festett a jelenről, mert a felvásárlási ár emelkedett ugyan valamelyest, de még mindig csak az önköltségi szintig jutott, nyereségről nem lehet beszélni.
Beszámolót hallgatott meg a miniszteri tanács a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyó nemzetközi tárgyalásokról is. Gráf József itt fontosnak tartotta, hogy míg eredetileg az agrárkérdések szerepeltek a vita középpontjában, azóta ezek kissé háttérbe szorultak, és ma nem a mezőgazdasági nézeteltérések jelentik a tárgyalások gátját.
A magyar miniszter egy kérdés kapcsán a sajtótájékoztatón kitért a külföldiekre vonatkozó termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbításának témájára is. Jelezte: a kormány hamarosan megküldi az ezzel kapcsolatos szakmai anyagot az Európai Bizottságnak. Emlékeztetett arra, hogy a javaslatokat múlt héten az összes érintett agrárszervezettel megvitatták.
Gráf József kifejtette, hogy Magyarország legfőbb érve a rendszer folytatásához az ár: négy-öt év alatt megduplázódtak ugyan a földárak, de hektáronkénti 500-800 ezer forintos árhoz képest Ausztriában még mindig három és félszeres, néhány más uniós országban pedig 8-10-szeres árat is kérnek.