A European Voice nevű, Európai Unióval (EU) foglalkozó hetilap összefoglalót készített az elmúlt év eseményeiből. Ugyan 2011-et az euróövezeti válság eseményei uralták, az uniós intézményeknek és a tagállamoknak mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdések is bőven adtak feladatokat.
Az egyik legfontosabb témát a 2014-től életbe lépő új, hétéves költségvetés jelentette. A viták előszeleként már a 2012-es büdzsé is komoly feszültséget okozott az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló Tanács között. A Bizottság a bolgár és román mezőgazdasági támogatások nagyságára hivatkozva 4,9 százalékos emelést szeretett volna, az Európai Parlament pedig 5,23 százalékost, végül azonban a Tanács csak 2,02 százalékba egyezett bele. A 2014-2020-as költségvetés körül még nagyobb vihar várható: a Bizottság júniusi tervezete ugyan a tagállamok GDP-jéhez képest kisebb lenne, mint a jelenlegi hétéves keret, ám jelentős kiadásokat nem a fő tételek közé tettek, „eltüntetve” azokat. A terv szerint 971,5 milliárd eurós tortán osztozkodhatnának a „Huszonhetek” és az EU intézményei, a végső számról azonban még meg kell egyeznie a Tanácsnak és az EP-nek.
A különböző szakpolitikák 2014 utáni jövőjéről az év második felében kezdődtek el a viták. Az Európai Bizottság október 12-én tette közzé a Közös Agrárpolitikára (KAP) vonatkozó reformterveit. Az EU végrehajtó szerve többek között környezetvédelmi feltételekhez kötné a kifizetések 30 százalékát, amit a Huszonhetek jelentős része túl magas aránynak talált. A tervezet szerint a régi és az új tagállamok közti támogatási különbségeket is fokozatosan csökkentenék.
Alig egy héttel a KAP-ra vonatkozó tervek előtt a regionális politika reformjára is javaslatot tett a Bizottság. Az adósságválság elleni küzdelem jegyében megvonnák a támogatásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek nem hajlandóak megfelelni az államadósságra és költségvetési hiányra vonatkozó szabályoknak, ugyanakkor segítené azokat, amelyek hatékonyan kezelik a projekteket.
A Bizottság az uniós halászati politika jövőjére is készített tervezetet. A július 13-án nyilvánosságra hozott dokumentum szerint fenntarthatóvá tennék a halászatot, és véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy túl nagy fogás esetén a halakat visszadobálják a tengerbe. A reformtervekről – akárcsak a KAP és a regionális politika esetében – a bizottsági dokumentumok alapján a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek közösen kell majd megállapodnia 2013 végéig.
A megnyitott ügyek mellett jónéhányat sikerült lezárni. Háromévnyi tárgyalás után megállapodás született az élelmiszercímkézési szabályokról: az Európai Parlament július 6-án hagyta jóvá a javaslatot. A legnagyobb viták a származási hely feltüntetését övezték: a marha, a friss zöldségek és gyümölcsök mellett már minden friss hús és hal esetén kötelező ezt jelezni, két év múlva pedig akár a feldolgozott húsra is érvényes lehet a szabály. Az apróbetűs rész ideje is lejárt a címkéken, mivel megállapodtak egy minimálisan előírt betűméretben, és különféle tápérték-információkat (pl. mennyi zsírt, telített zsírt, energiát, szénhidrátot, cukrot, sót tartalmaz a termék) is fel kell tüntetni.
Ám hiába húzódott hasonlóképp három éve az állati klónozás ügye, végül erről nem sikerült megállapodni: a tárgyalások márciusban megszakadtak. Az EP-képviselők ragaszkodtak hozzá, hogy ne csak a klónozott állatok, hanem leszármazottaik húsát és tejét se lehessen eladni, de a miniszterek szerint megvalósíthatatlan lett volna követni, melyik állat felmenői között volt klón.
Nem várt nehézségekből is jutott 2011-re. Németországban májusban tört ki E. coli járvány. Az első halálos áldozatát május 2-án követelő fertőzésről három hét után azt állapította meg a berlini egészségügyi minisztérium, hogy spanyol uborkák felelnek érte. Azonban az információ, amelyet az EU gyorsriasztási rendszerén keresztül a többi tagállamnak is átadtak, hamisnak bizonyult. Június 1-jén a német egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy az ibériai országból származó zöldségeken nem tudták kimutatni a halálos megbetegedésekért felelős baktériumtörzset. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) júliusban végül arra jutott, hogy legnagyobb valószínűséggel egyiptomi görögszéna-magoktól származott a fertőzés. A német vád feldühítette a spanyolokat, a járvány miatt az uniós uborkák, paradicsomok és saláták eladása visszaesett, Oroszország ráadásul augusztusig tartó importtilalmat rendelt el. Az eset után az Európai Bizottság kártérítést fizetett az érintett gazdáknak, és a tanulságokat levonva megkezdte az élelmiszerbiztonsági riasztások rendszerének felülvizsgálatát.
Forrás: European Voice