Még képlékeny, mire költené az Európai Bizottság (EB) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 101,2 milliárd eurós keretének nagy részét. Az Európai Unió végrehajtó testülete október 12-én mutatta be a tervezetét, amely az EMVA-t is magában foglaló Közös Agrárpolitikára (KAP) vonatkozik a következő, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban. Az EMVA elosztásáról szóló részek kidolgozatlansága ugyanakkor éles ellentétben áll a többi alapra, így Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) és az Európai Szociális Alapra (ESZA) korábban benyújtott javaslatok részletességével.
Megszűnne az EMVA eddigi tagolása, és az Európai Unió gazdaságfejlesztési stratégiájának, az „EU 2020”-nak a felosztását követve hat prioritása lenne. Közülük öt a mezőgazdasága vonatkozik. Ezek a tudástranszfer és az innováció, a versenyképesség növelése a „mezőgazdaság minden fajtájában”, az élelmiszerlánc hatékonyabb kezelésének előmozdítása, a mezőgazdasághoz és erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák fejlesztése, valamint az energiahatékonyság növelése és az alacsony széndioxid-kibocsájtású gazdálkodásra való áttérés.
Csak a legutolsó prioritás választja el a mezőgazdaság fogalmaitól a vidékfejlesztést, olyan célokat is kitűzve, mint a „szociális befogadás erősítése, a szegénység visszaszorítása és a vidéki területek gazdaságának fejlesztése”. Ez utóbbi három tengelyre oszlik: diverzifikáció és kisvállalkozások, munkahelyek létrehozása, a helyi fejlesztések előtérbe hozása, valamint a hozzáférés javítása az új információs és kommunikációs technológiákhoz.
Az EB javaslata szerint a tagállamok „az egyes vidékfejlesztési programokra eső teljes EMVA-támogatás legalább 25 százalékát a klímaváltozás hatásainak csillapításához és a hozzá való alkalmazkodáshoz”, például biogazdálkodás vagy földhasználati változtatások révén. Ezen felül az EMVA-pénzek öt százalékát kell a „Leader+” programra fordítani, a maradékról viszont nem rendelkezik a bizottsági javaslat.
Az EB úgy nyilatkozott az EurActiv hírportál francia kiadásának, hogy egyenként fognak a prioritásokhoz pénzt rendelni „a programozási szakasz részeként, amikor az érintett tagállam és/vagy régió megegyezik a Bizottsággal számszerű célokról és az elérésükhöz szükséges intézkedések kombinációjáról”. Partnerségi megállapodásokat az ERFA és az ESZA esetében is kötni szoktak, ott viszont nem hagyna az EB ilyen tág mozgásteret.
A váltással nem mindenki elégedett. Frank Sottou, a francia Művészetek és Mesterségek Nemzeti Konzervatóriumának kutatója szerint „az EMVA esetében is jobb lenne rögtön megbeszélni a prioritások céljait”. A Régiók Bizottsága, amely az Európai Unió jogalkotása során véleményező szereppel bír, szintén arra figyelmeztetett, hogy „az EMVA ne legyen kivétel az általános szabály alól”. A testület azt is kijelentette, hogy „minden befolyását fel fogja használni arra, hogy a vidékfejlesztési programok valódi partnerségi szerződések legyenek, amelyek megkötésében a helyi és regionális hatóságokat erősen bevonják a kezdettől egészen a végrehajtásig”.
Forrás: Euractiv.com