Az Európai Unió (EU) tagállamainak szakminisztereiből álló Tanács szeptember 20-án ült össze Brüsszelben, hogy mezőgazdasági és halászati kérdésekről tárgyaljon.
A fő témát az EU segélyezési politikája adta. Eddig ez nem jelentett problémát, mert ha egy termék ára túl alacsony volt és az úgynevezett „intervenciós ár” alá esett, az Unió drágábban felvásárolta a termelőtől. Emiatt mindig volt felesleg, amiből lehetett osztani, a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja és a magas világpiaci árak miatt viszont ezek a tartalékok szinte teljesen eltűntek. Ráadásul hiába egészítették ki ezeket piacról vásárolt termékekkel, ezt az Európai Unió Bírósága idén áprilisban jogellenesnek nyilvánította.
Az Európai Bizottság ezért egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely biztosíthatja a program működését legalább a mostani költségvetési szakasz végéig, 2013-ig. A Tanácsot elnökölő lengyelek egyértelműen kiálltak a tervezet mellett. „A program megszakítása két évre nagy veszteség lenne” – mondta Marek Sawicki lengyel agrárminiszter a tárgyalások első fordulója után. „Elfogadhatatlan, hogy Európa magára hagyja a legelesettebb polgárait” – nyilatkozta Nicolas Sarkozy francia elnök a programról, amely az EUobserver internetes újság szerint főként hazájának, Lengyelországnak és Olaszországnak kedvez.
Megegyezésre azonban egyelőre még nem került sor, mert a tagállamok egy része blokkoló kisebbséget alkotott. Szerintük a jogi alappal van gond, mert a mezőgazdasági helyett a szociális politikára tartozna a program, néhány tagállam pedig egyéb kifogást is megfogalmazott.
A biomassza, mint a KAP része szintén fontos napirendi pontja volt az ülésnek. A tagállamok nagy többsége rámutatott, hogy a KAP fő célja az élelmiszer biztosítása az EU polgárai részére, ebben pedig nem akadályozhatja az energiatermelés. Éppen ezért elsősorban az agrár-élelmiszeripar melléktermékeinek és maradékainak a felhasználására kell építkezni.
Azt sem tartották jónak, hogy messziről importáljanak alapanyagot a biomassza előállításához, mert széndioxid-kibocsájtási szempontból inkább veszítenének, mintsem nyerneknének a vámon: a szállítás során több üvegházhatású gáz szabadul fel, mint amennyit spórolnak az alternatív fűtőanyaggal. Azonban mivel erről semmilyen pontos adat nem állt rendelkezésre, néhány tagállam kérte, hogy vizsgálják meg, mennyire igaz ez az állítás.
A francia, görög, olasz, és spanyol delegáció a zöldség- és gyümölcságazatban kialakult válság hatásairól is beszámolt, amely a nyári E.coli-fertőzések miatt alakult ki. A négy ország egy intézkedési csomagot is összeállított a tanulságok alapján, hogy legközelebb hatékonyabban és gyorsabban reagáljon az EU. Megújult válságkezelési eszközök, nagyobb piaci átláthatóság, a termelés jobb szervezése, és hatékonyabb belépésiár-mechanizmusok szerepeltek a javaslatban. Az Európai Bizottság megnyugtatta a tagállamokat, hogy ezek elemeit már tartalmazzák a készülő jogszabályok és a KAP-reform is, így például külön pénzt különítettek el a zöldségek és gyümölcsök népszerűsítésére, és a KAP megújítása is új bevételstabilizáló eszközt hoz majd.
Forrás: www.pl2011.eu, www.consilium.europa.eu, www.euobserver.com