A European Voice különleges összeállítást közölt a az EU előtt álló élelmiszer- és élelmezés-biztonsági kihívásokról, különös tekintettel az új Közös Agrárpolitika kialakítása során figyelembe veendő szempontokra.
„A globális élelmezési rendszer eddig ismeretlen mértékű nyomás alá fog kerülni az elkövetkezendő 40 évben. 2050-re a népesség valószínűleg meghaladja a 9 milliárd főt. Sokan, egyre többen fognak változatosabban, húsban gazdagabban táplálkozni, amihez több föld, több energia, és több víz kell. Ahogy a verseny ezekért az erőforrásokért fokozódik, a klímaváltozás egyre nehezíti néhány szegényebb ország helyzetét. Ezen nehézségek mindegyike jelentős élelmezésbiztonsági kihívás elé állítana bennünket; együtt viszont komoly fenyegetést jelentenek.” Ez a konklúziója a brit kormány megrendelésére készített jelentésnek, mely a fejlődő világbeli éhezés felszámolását és a fenntartható gazdálkodás irányába tett lépéseket szorgalmazza.
1957 óta hosszú utat járt be az gazdálkodási szabályozás, de a nyolcvanas évekre kialakult Közös Agrárpolitika túllőtt a célon, ahogy a cikk fogalmaz: „vajhegyeket emelt és bortavakat épített” a támogatás milliárdjaiból.
Az új KAP a következő három fő problémára kell, hogy megoldást nyújtson:
A kifizetéseket korlátozzák úgy, hogy ne a leggazdagabb gazdaságok jussanak a legnagyobb támogatásokat. Jelenleg 1200-nál több szervezet jut több mint évi egymillió euróhoz a farmsubsidy.org kimutatása alapján, mely weblap ezen támogatások átláthatóságával foglalkozik.
A második probléma a különböző tagállamok közötti, indokolatlan és védhetetlen különbségek a gazdákhoz eljutó támogatások mértékében. Például egy lett és egy belga gazda esetében hektáronként ötszörös is lehet az összegek közötti arány.
A harmadik prioritás, hogy a KAP támogatások kizárólag környezetbarát, a talaj- és vízvédelmi előírásoknak megfelelő gazdálkodói gyakorlatot folytató kedvezményezettekhez jussanak el.
Az új KAP még messze áll a véglegesítéstől, így fest a folyamat:
2010 November – A Bizottság közelményt ad ki a KAP reformról
2011 közepe – A Bizottság kiadja a szabályozási javaslatok vázlatait
2012 vége – Az EU intézményei elfogadják a szabályozást
2013 – Az EU kidolgozza a szabályok életbe léptetését
2014 Január 1. – Életbe lép az új KAP.
Már most látszik, hogy a legradikálisabb reformtervezeteket elvetik, ilyen kezdeményezés volt például, hogy az I. pillért, a direkt kifizetéseket teljes mértékben eltöröljék.
Az összeállítás „Kihívások és bizonytalanságok” című cikkében Jennifer Rankin feltérképezi, hogyan alakulhat az Európai Bizottság szerint a közeljövőben a nagy farmok termékeinek piaca.
A gabonatermesztők jövőképe szerintük pozitív: növekszik az igény a húsra, amihez takarmány kell, csakúgy, mint a bioüzemanyagokhoz. Rövidtávon viszont esni fognak az árak, mert a szektor túltermeléssel reagálja le a tavalyi ukrán és orosz aszály alacsony termésátlagait.
A Bizottság a disznóhús vezető szerepének megmaradását prognosztizálja az európai ízlésvilágban, így a termelés 5%-al fokozódik is 2020-ig, hiszen az EU-n kívüli termelők vélhetően nem fogják törni magukat, hogy megfeleljenek az EU magas higiéniai követelményeinek.
Baromfiból viszont nettó importőrökké válhatunk. Magas termelési költségek és csökkenő belső fogyasztás nehezítik majd a kecske- és juhtenyésztők üzletét is. Utóbbiaknak Új-Zéland és Óceánia válik majd erős versenytársává.
A hozzáadott értékkel bíró tehéntej-termékek előállításában az európai gazdák évszázados tapasztalata még jelentős előnyt jelenthet, mert a globális gazdasági válság elülésével a kereslet emelkedését jósolják.
A Bizottság előrejelzéseire persze árnyékot vet a következő KAP egyelőre nem ismert hatása, és az, hogy arra a feltételezésre alapoz, hogy a népességnövekedéssel együtt nő a kereslet is. Ám a kínálati oldalra ismeretlen faktorként nehezedik a földterületek nem élelmiszer-termelési felhasználása, és a klímaváltozás, nem beszélve a jövő időjárási szélsőségeiről és az állatállományt sújtó betegségekről.
Ami biztos, hogy az árak emelkedni fognak. Ami kétséges, hogy a politikusok hogyan reagálnak majd minderre.