Magyarország egykori lápvilágát idéző Rétszilasi halastavak központjában elhelyezkedő Rétimajorban találkoztak az EU tagországok halászati főigazgatói és az Unió vezető szakemberei június elején. A hagyományosan az elnökséget ellátó országok által félévente megrendezett informális munkacsoport ülés mostani témája az innováció, amelyhez kiváló szemléltető helyszín az állandóan új utakat kereső halgazdaság.
A 27 meghívott tagállamból 42 vezető halászati kormánytisztviselő mellett a tanácskozáson részt vett Lowri Evans főigazgató asszony az Európai Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságának vezetője.
Az innováció aktualitását az adja, hogy az Európai Unió tengeri halászata és haltermelése jelentős változások előtt áll. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a tengeri halászat nem folytatható az eddig megszokott módon, mert a jelenlegi szabályozási rendszer nem biztosítja a halászok megélhetését és a halállományok fennmaradását sem. Olyan új közösségi halászati politikát kell megalkotni, amely a halászati erőforrások fenntartható hasznosítását ösztönzi és a halászatból élő közösségek helyzetét is javítja. Ugyanakkor az EU már most is behozatalra szorul a haltermékekből, pedig a csökkenő tengeri fogások pótlására lehetősége lenne a haltermelés, elsősorban az édesvízi haltermelés fejlesztésére is. Ezen változások elindításához azonban rengeteg új tudásra, ismeretre van szükség és legfőképpen arra, hogy a kutatások alapján a gyakorlatban alkalmazható új technológiák szülessenek, amiket a halászok, haltermelők alkalmaznak is.
A tanácskozás helyszíne körül elterülő halastavak lehetőséget biztosítottak a résztvevőknek arra, hogy betekintést nyerjenek a Magyarországon elterjedten alkalmazott tógazdasági haltermelés gyakorlatába. Ennek a technológiának az alapjait jórészt magyar szakemberek dolgozták ki és terjesztették el a világ számos országában, Brazíliától Délkelet-Ázsiáig. Ezzel a hazánkban napjainkban is folyamatosan fejlődő módszerrel úgy állítanak elő nagy mennyiségben pontyot, busát és ragadozó halakat, hogy azok jelentős mértékben hasznosítják a tavak természetes táplálékforrásait is. A gazdálkodási módnak köszönhető változatos növény és állatvilág jól látható példa lehet az európai szakemberek számára arra is, hogy a természettel harmóniában is lehet kiváló minőségű halat előállítani.
A szakmai viták mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt megtekinteni hazánk egyetlen halászati múzeumát és az egykor itt elterülő vízi világ néprajzi értékeivel is megismerkedhettek. Ugyancsak fontos része a programnak a házigazda, Lévai Ferenc főzőműsorokból már ismert változatos halétkeinek kóstolása, hiszen a halászati innovációs folyamat vége a fogyasztók által kedvelt, egészséges haltermék kell hogy legyen.