Az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem elképzelhető, hiánya komoly hátrányt jelent az ágazat fejlődését illetően más országokhoz képest. A magyar juhászat fejlesztése érdekében pedig nem elég az export növelése, a hihetetlenül alacsony belső fogyasztást is növelni kell - mondta Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter.
Míg a fejlett európai országokban az öntözhető területek 60-70, de van ahol 80 százalékát is öntözik, addig Magyarországon ez az arány mindössze 30 százalék - mutatott rá a tárcavezető egy szakmai konferencián. Magyarországon 1990-től 30 százalékkal esett vissza az öntözésre fordított mezőgazdasági vízfelhasználás - közölte a miniszter, aki szerint Európában komoly versenyelőnyt jelent, ha Magyarország kiváló talajadottságait és vízkészleteit megfelelően kihasználja. A miniszter a juhászatról is beszélt. Mint mondta, Magyarországon egy ember évente 25-27 dekagramm bárányhúst fogyaszt. Ha csupán egy kilogrammra sikerülne növelni ezt a mennyiséget, az megoldaná az ágazat gondjait - fogalmazott a miniszter. A hazai juhászati ágazat az állattenyésztés két százalékát, a teljes mezőgazdasági termelés egy százalékát adja jelenleg - mondta Gráf József. Megemlítette, hogy az Európai Unió tagországaiban összesen 110 millió juh van, ennek ellenére az EU nem önellátó. Jelenleg az unió a fogyasztás 80 százalékát állítja elő, 20 százalékot importál - a két legnagyobb beszállító Ausztrália és Új-Zéland -, de az előrejelzések szerint a következő 5-10 évben 74-75 százalékra csökken az EU termelése. A magyar juhágazatnak tehát van lehetősége az export növelésére, de a fejlesztéshez elengedhetetlen a belső fogyasztás növelése - mutatott rá a miniszter. A szakmának el kell döntenie, milyen irányba kíván fejlődni, s ki kell dolgoznia a magyar juhtenyésztési stratégiát - mondta Gráf József, aki szerint tarthatatlan, hogy a 21-22 kilogrammos bárányok 90 százalékát élő állatként exportáljuk. Meg kell teremteni a juhágazat feldolgozó hátterét - szögezte le még Gráf József.
Forrás: agrarhaszon.hu