A Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület meghívására a hatvani kistérségbe látogatott a lengyel Klobuck Helyi Akciócsoport. A delegáció műhelykonferencia keretében ismerkedett meg többek között az ÚMVP intézkedéseivel, a hazai LEADER Helyi Akciócsoportok megalakulásának történetével, valamint az MNVH feladataival.
A hatvani kistérség egyik kistelepülésén, az apci Molnár-tanyán került sor arra a szakmai műhelykonferenciára, melyet a Klobuck Helyi Akciócsoport és lengyel szaktanácsadók delegációjának részvételével szervezett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), és a Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület. A megjelenteket dr. Brandt Sára, az MNVH megbízott igazgatója köszöntötte, aki egyúttal bemutatta a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) munkatársait, a műhelykonferencia előadóit. Emlékeztetett rá, a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá a lengyel Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Artur Lawniczak és V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, a két ország nemzeti vidéki hálózatai közti szakmai együttműködés előmozdítására. Az MNVH igazgatója a megállapodás főbb céljainak ismertetése során kiemelte, a helyi akciócsoportok közti együttműködést elősegítő programok szervezésére nagy hangsúlyt fektetnek a jövőben. „Ennek első mérföldkövét jelentheti ez a mai látogatás. Reméljük továbbá azt is, hogy e rendezvénnyel hozzájárulunk a lengyel-magyar kapcsolatok elmélyítéséhez” – fogalmazott dr. Brandt Sára.
A folytatásban, a Klobuck Leader Helyi Akciócsoport képviseletében Opatow polgármestere, Bogdan Sosniak ismertette a lengyel mezőgazdasági termelés főbb jellemzőit. Elhangzott, Lengyelországban nem jellemzőek a nagy gazdaságok, egy 700 hektáros terület például már ebbe a kategóriába sorolható. A kisebb területekkel rendelkező lengyel gazdálkodóknak – a mezőgazdasági üzemeken kívül – általában van más vállalkozásuk, munkahelyük is; önmagában az agrármunka ugyanis nem nyújt számukra biztos megélhetést. Bogdan Sosniak beszélt a járások feladatairól is, amelyek közé például a vidék fejlesztése, vagy az utak építése tartozik. Elmondta, az EU-tól e célra elnyert támogatások révén teljes úthálózatot, szennyvíz-hálózatot építenek ki, víztisztítókat telepítenek majd. A polgármester további fontos feladataik ismertetése kapcsán szólt az internetes hálózatok kiépítésének fontosságáról. „Fontosnak tartjuk, hogy a vidéki lakosság is elérhesse a világhálót, de kultúránk megőrzésének, értékeink, hagyományaink továbbörökítésének is kiemelt figyelmet szentelünk” – fejtette ki Bogdan Sosniak. Hozzátette: ismertségük a hatvani kistérségben tevékenykedő vidékfejlesztő kollégákkal nem új keletű, a partnerség kialakításában oroszlánrésze volt Simon Attilának, a Zagyvaság HACS egyesületi tagjának.
Bogdan Sosniak Popov polgármesterének, Boleskaw Switakának adta át a szót, aki a lengyel község bemutatása során kiemelte, településük jellegzetesen mezőgazdasági település, amelyet erősen kiépített gyümölcs-feldolgozásáról ismert. „Világszerte megtalálhatóak az itt termett gyümölcsből, zöldségekből; például tormából, uborkából, vagy paprikából készült élelmiszerek” – büszkélkedett Boleskaw Switaka. Mint elmondta, a kis üzemek többsége községükben működik, ám a térség egészére jellemző a kis- és közepes vállalkozásokra épülő helyi feldolgozóipar jelenléte. A polgármester hangsúlyozta, járásukban a munkanélküliség nem jellemző, a nők foglalkoztatottsága pedig kiemelkedő. Boleskaw Switaka előadásából egyebek mellett kiderült: térségükben a kis- és közepes gazdaságok az állattenyésztésben jeleskednek, az oktatási intézményekbe iskolabusszal szállítják a gyermekeket, a fűtésre pedig megújuló energiát használnak.
A lengyel vendégek Süki Lóránt, a Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnökének jóvoltából nyerhettek bepillantást a hatvani kistérségben elért szakmai munka eredményeibe. Az elnök a HACS földrajzi fekvése kapcsán utalt arra: szerencsés helyzetben vannak, hiszen a négy megyével határos elhelyezkedés remek lehetőségeket jelent; a szomszédos Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülettel példás együttműködésben dolgoznak a két térségért. „Helyi akciócsoportunk településein teljesen kiépített az infrastruktúra, így fő feladatunknak jelenleg a lakosság életminőség-javítását tekintjük. Célunk megakadályozni a fiatalok elvándorlását, megállítani a községek elöregedését, sőt, fejleszteni ezen településéket” – avatta be a vendégeket helyi vidékfejlesztési stratégiájuk legfontosabb elemeibe Süki Lóránt.
Arnóczi Rozália, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztályának képviseletében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedéseiről, fejlesztési irányairól, pénzügyi kereteiről, a LEADER Helyi Akciócsoportok szerepéről beszélt. Tar Gyula, a VKSZI Vidékfejlesztési Szaktanácsadási Igazgatóság Hálózati-koordinációs osztályának vezetője az akciócsoportok megalakulásáról, illetve a beszámoltatási rendszerről tájékoztatta a megjelenteket. Bazan Diána, a VKSZI nemzetközi kapcsolatok szakreferense pedig a magyar mezőgazdasági szakképzés intézményi hátteréről és rendszeréről tartott elődadást. Az elhangzottak megvitatása során kiderült, a lengyel eljárási rend a hazaihoz hasonló: a két ország vidékfejlesztőinek többé-kevésbé azonos problémákkal kell szembenézniük, az elszámoltatási rendszerben azonban vannak különbségek. A műhelykonferencia révén hasznos ötletekkel is gazdagodhattak a megjelentek. A lengyel fél például a Tar Gyula által felvázolt internetes felületen történő beszámoltatást gyorsnak és praktikusnak ítélte.
A Klobuck LEADER HACS munkaszervezetének tagjaiból, a lengyel kifizető ügynökség, a lengyel vidékfejlesztésért és mezőgazdaságért felelős minisztérium képviselőiből, valamint az akciócsoport mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozóiból álló lengyel delegáció a szakmai program után Nagykökényesre látogatott. Megtekintették a Művelődési Ház épületét, ahol Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret (IKSZT) alakítanak majd ki; valamint a Dessewfy kúria istállóját, ahol az ÚMVP III. tengely, vidéki örökség megőrzése intézkedése révén alkotóház készül. Másnap a rózsaszentmártoni Bányász Múzeumot keresték fel, később pedig az ecsédi – az ÚMVP III. tengely vidéki örökség megóvása intézkedésben megszépülő – templomtorony felújítási munkálataiba pillantottak bele. A lengyel vendégek érdeklődését komolyan felkeltette egy herédi mezőgazdasági vállalkozó gazdasága és gépparkja, ahol hasznos információkkal gazdagodtak a magyar mezőgazdasági támogatási rendszerről. A Tóth Pincészetben elköltött borkóstoló után a vendéglátók kitüntetést adtak át Zagyvaszántó testvértelepülésének, Opatow első emberének, Bogdan Sosniaknak.
Forrás: mnvh.eu