Badacsony - Lezárult az első szakasza annak a kutatásnak és termelési együttműködésnek, melyen az ország neves kutatói, oktatói és igen széles körben ismert termelői vesznek részt.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályázati kiírása keretében, a Balatoni borrégió arculatának kialakítása, innovatív, versenyképes borászati termékek fejlesztése a pinot fajtakör segítségével című kutatási projekt kísérleti borainak bírálatát végezték el a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, július 16-án.
Dr. Májer János, a kutatóintézet igazgatója tájékoztatása szerint a program első munkaszakaszának lezárásaként, a szőlészettel-borászattal foglalkozó kutatóhelyekről jeles kutatók, valamint a Balatoni borrégiónak a téma iránt érdeklődő gyakorló szakemberei vettek részt.
A kutatási program célja a pinot fajtakör (szürkebarát, pinot blanc, pinot noir) segítségével a balatoni borvidéki régió termőhelyi arculatához illeszkedő bortípusok szőlőtermesztési és borászati technológiájának fejlesztése, új, innovatív, a piacon versenyképes termékek kialakítása.
A program kiterjed a borok termelésére alkalmas termőhelyek vizsgálatára, ökopotenciáljuk felmérésére, a fajták és klónjaik hagyományos és molekuláris genetikai módszerekkel történő összehasonlító vizsgálatára, fitoplazma-fertőzöttségük felmérésére, a kívánt borjelleg eléréséhez, az egyes borfajtákhoz igazított borászati technológiai kísérletekre, valamint az egyes borfajtákra alapozó marketingstratégia elemzésére is.
A borbírálat során 52 bort értékelhettek a szakemberek. Ezek a Dél-Balaton, Badacsony és a Balatonfelvidéki borvidék termőhelyeit képviselték.
Eltérő fajták, illetve most még jelöltek, melyeket különféle termesztési módokkal neveltek és adott termésen belül borászati kísérleteket végeztek rajtuk. Ezekben eltérhetett a szüret időpontja, a feldolgozás, erjesztés és érlelés módszere.
A termőhelyi vizsgálatoknál, a szürkebarát esetében a Balatonhoz közeli parti sáv és a Balatontól távolabbi termőhelyek között érzékelhető különbséget találtak a bírálók. A szőlőtermesztési kísérletek közül ki kell emelni a különböző klónok borminőségre gyakorolt hatásának a vizsgálatát.
A bírálat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hazai vagy a hazaihoz hasonló körülmények között szelektált klónok a borminőség szempontjából is kedvezőbb eredményt adtak, mint a külföldi, a hazai viszonyoktól eltérő ökológiai körülmények közöttiek.
A fürtválogatás hatását a szürkebarát borminőségénél egyértelműen tetten lehetett érni, igaz, a minőség növekedése nem kompenzálta a terméscsökkenést. Érdekes színfoltja volt a bírálatnak a szálvessző-átvágásos módszer felhasználhatóságát célzó kísérletek borainak bírálata.
Míg a módszer felhasználásánál a pinot noir esetében a borminőségre gyakorolt hatás ebben az évjáratban nem volt egyértelmű, a szürkebaráttal több termőhelyen végzett kísérletek rendkívül kedvező képet mutattak.
A borászati kísérleteknél, a borbírálat tanúsága szerint a pinot blanc esetében a pezsgőgyártás jelenthet egyféle perspektívát, míg a pinot noir többirányú felhasználhatósága a régió területén a bírálat során is kidomborodott.
A termesztési szempontból legjelentősebb szürkebarát borászati kísérleteinél a szüreti időpontok, a feldolgozási, erjesztési és érlelési módok jelentős különbségeket okoztak a borminőségben.
A kísérleti borok érzékszervi értékelése mellett folyamatban van a borminták finomanalitikai vizsgálata is. Ezek eredményei az alapanalízisekkel és az érzékszervi értékeléssel együtt megalapozott következtetések megfogalmazását teszik lehetővé. A program még két munkaszakasz, azaz évjárat esetében ad lehetőséget a kísérletek ismétlésére, alapos értékelésére.
Forrás: Napló