A több mint 600 résztvevővel lezajlott konferencián bemutatásra kerültek a közös agrárpolitika 2013 után nyilvános vita eredményei. A Bizottság év végére tervezett álláspontjához a vita eredményeit alapvetően fel kívánják használni. A közel 5700 beérkezett hozzászólásokat összegezték, a négy kérdésre adott választ az alábbiakban lehet összefoglalni:
1. kérdés: Miért van szüksége az Európai Uniónak, a Közöz Agrárpolitikára?
A válaszadók zöme úgy gondolja, hogy az elmúlt évek KAP reformjai alapvetően jó irányúak voltak. A Közös Agrárpolitika alapvető szerepet játszik az EU-n belül az azonos versenyfeltételek és esélyegyenlőség megteremtésében. A KAP rendkívül fontos az európai élelmiszerbiztonság szempontjából, ezt az összes válaszadó szinte első helyen említette. Az érvelések kitértek a KAP azon funkciójára, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartása és az ezáltal biztosított különböző közjavak fontosak a fogyasztók számára. A vélemények azonban megoszlanak a KAP módszereit illetően. Többen a méltányos bevétel biztosítását, mások a közjavak termelésének ellentételezését helyezték előtérbe. Néhány hozzászólás a közjavak előállítását, mint a KAP központi funkcióját említették, és a támogatásokat a valódi közjavakat előállító termelők számára tartják indokoltnak.
2. kérdés: Mit várnak az európai polgárok a mezőgazdaságtól?
Különféle hozzászólásokban alapvetően egyetértenek abban, hogy az európai mezőgazdaságnak:
• megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszert kell előállítania elfogadható áron,
• okszerűen kell gazdálkodni a természeti erőforrásokkal (termőföld fenntartható használata)
• hozzá kell járulnia a vidékfejlesztési célkitűzésekhez
A vitához hozzászólók egy része, elsősorban a zöld szervezetek, a környezetvédelmi, klímaváltozással kapcsolatos, a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos funkcióit emelték ki a KAP-nak. Kiemelt szerepe van ezentúl a mezőgazdasági ágazat foglalkoztatási szerepének a vidéki térségekben. A véleményt beküldő polgárok megbízható minőségű élelmiszerekhez megfizethető áron szeretnének hozzájutni. Ugyanakkor a termelőknek is tisztességes jövedelem szintet kell elérniük.
3. kérdés: Miért kell a Közös Agrárpolitikát megreformálni?
A mezőgazdasági termékek és input anyagok árában bekövetkező ingadozásokat a termelők és a fogyasztók nehezen képesek kezelni. Ugyanakkor a kereslet az élelmiszeripari termékek iránt folyamatosan nő, és növekedni fog. Ezen globális változásokhoz a Közös Agrárpolitikának alkalmazkodnia kell ami nem érhető el az adminisztráció egyszerűsítése nélkül. A környezeti, egészségi és fenntarthatósági szempontoknak a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk. Az átláthatóság (élelmiszerek eredete, összetevői) is egyre inkább fontos a fogyasztó számára.
4. kérdés: Milyen eszközökre van szükségünk a holnap Közös Agrárpolitikájának sikeréhez?
A válaszadók alapvetően úgy vélik, hogy a KAP jelenlegi célkitűzései, irányai a jövőre nézve is megfelelő kiindulási alapot adnak. Vannak ugyanakkor, akik a KAP radikális átalakítását szorgalmazzák, és környezetközpontúbb, a közjavak előállítását középpontba helyező KAP-ot szeretnének. A beérkezett válaszokban számos javaslat szerepelt a Közös Agrárpolitika eszközeinek átalakítására, például új piaci eszközök, képzési programok, promóciók, helyi stratégiák, fejlesztések. Többen a KAP-ot inkább egy kizárólag a rászorulókat (kedvezőtlen térségekben gazdálkodók, bio-gazdálkodók) támogató rendszerként képzelik el.
A beérkezett válaszok összesítéséből összefoglalásként elmondható, hogy átfogó reformokra, és nem részmegoldásokra van szükség a korábban említett kihívások kezelésére. Az élelmezés-, élelmiszerbiztonság továbbra is alapvető funkciója a KAP-nak, a közjavak előállításának költségeit a piac nem fedezi. Ezért a KAP-nak központi kérdésként kell kezelnie, hogy a termelők megfelelő ellentételezést kapjanak az előállított közjavakért és szolgáltatásokért. A KAP két pilléres szerkezete átgondolást igényel több szempontból is, nem utolsó sorban az új tagállamok felzárkóztatása szempontjából.
Az összesen 5700 hozzászólásból Magyarországról 40 érkezett.
A kétnapos konferenciát Dacian Ciolos nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a bizottság az európai mezőgazdaság fenntartását tartja szem előtt. Ez egy életmód, mely mindannyiunk életminőségét meghatározza. A Közös Agrárpolitika már több mint 50 éve teszi lehetővé a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerek előállítását, azonban napjainkban a KAP-nak globális kihívásokkal kell szembenéznie (élelmiszer biztonság, áringadozás, klímaváltozás). A biodiverzitás fenntartása, a hagyományos vidéki életmód fenntartása mellett a KAP-nak hozzá kell járulnia az EU 2020 stratégiához is.
A Tanácstól érkező hozzászólás (Sabine Laruelle) kiemelte a szeptember 19-21-i agrárminiszteri találkozót. Paulo de Castro a Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a környezeti problémákat, a fenntarthatóság kérdését, és a klímaváltozást egyszerre említette európai és világméretű kihívásként. Ezek kezeléséhez egy erős európai agrárpolitikára van szükség, lakossági és intézményi konszenzussal. Hidat kell építeni a vidék és a város között. Hangsúlyozta, hogy a KAP nemcsak ágazati politika, hanem társadalmi is. Kiemelt funkciója a KAP-nak a munkahelyek teremtése elsősorban a fiatalok számára.
Ezután került bemutatásra a fentiekben részletezett, társadalmi vitára érkezett válaszok eredménye. Érdekesség, hogy a „szélsőséges” vélemények elsősorban nem a brit, hanem a német és a francia gazdáktól érkeztek.
A konferencia első napjának délelőttjén előadást tartott Joris Baecke, (CEJA, Fiatal Gazdák Európai Tanácsa) aki bemutatta a fiatal gazdálkodók gazdaságindítással kapcsolatos problémáit, elsősorban a földszerzés és hitelhez jutás nehézségeit. A gazdaságindítás első évei kulcsfontosságúak a fiatal gazdák számára, ezért ennek segítéséhez kötelezővé kell tenni a fiatal gazdák induló támogatását minden tagállamban, egy pénzügyi csomagot kell elérhetővé tenni a fiatal gazdák számára, (támogatott hosszú lejáratú, garantált hitelek) a hosszú távú befektetések érdekében. Az új Közös Agrárpolitikának prioritásként kell kezelnie a generációváltást, csak így akadályozható meg a további „rural exodus”. Az európai gazdálkodóknak mindössze 7 %-a tartozik a 35 év alatti gazdálkodókhoz, közel 4,5 millió gazdálkodó 10 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt.
A délelőtti előadások után néhány kérdésre és hozzászólásra volt lehetőség:.
Délután 4 párhuzamos szekcióban folytatódott a konferencia (1. élelmezésbiztonság, 2. vidéki társadalmak jövője, 3. környezet és közjavak, 4. minőség, sokszínűség, egészség).
Az 1. szekció az élelmezésbiztonsággal foglalkozott, amit kínálati politikának is hívhatunk, vagy másképp a kínálat biztonságának. A KAP számára kihívás lesz a természeti adottságokból eredő hátrányok kezelése (pl. a különböző talajok termőképessége, eltérő termésátlagok, igazodó támogatások) az élelmezésbiztonság garantálása mellett.. Az élelmezésbiztonság mellett az energiabiztonság is figyelemre méltó terület, hiszen míg az EU élelmiszerből nagyrészt önellátó, addig ugyanez energiából nem mondható el. Egyes hozzászólások szerint az élelmezésbiztonság nem is a KAP tárgya, hiszen Európában nincsenek jelentős élelmiszerbiztonsági problémák. Statisztikai adatok alapján az EU élelmiszer importja és exportja is nőtt az elmúlt években. A nagyobb eltérések a feldolgozott termékek és a nyersanyagok között vannak. A vita során elhangzott, hogy az élelmezésbiztonságról beszélni kell, mert kb. 40 millió fogyasztó az EU-ban sem jut elegendő élelmiszerhez. Az európai háztartások a jövedelmüknek kb. 21 %-át költik élelmiszerre, ezért az áringadozások nem csak a termelőket, hanem a fogyasztókat is jelentősen érinti.
A konferencia nyitónapjának estéjén a Szent Catherina téren az egyes tagállamok ország-sátrakban mutatták be tradicionális termékeiket kóstolásra, népzene és tánc kíséretében. A kétnapos kiállítást több ezer ember látogatta meg. 19-én este pedig csak a konferencia résztvevői tehették ezt, így informális megbeszélésekre is lehetőség nyílt a résztvevők között.
A konferencia második napján az előző napi szekció ülések összegzésére került sor. Az azt követő előadások közül kiemelendő Padraig Walshe COPA elnök előadása, aki a családi gazdaságokat vette védelmébe, akik egyre nehezebben tudnak megbirkózni az áringadozásokkal. Álláspontja szerint nem várhatjuk el a gazdáktól, hogy mind több és több élelmiszert termeljenek, egyre kevesebb (illetve ingadozó) árak, kifizetések mellett. Az EU rendelkezik a világon a legszigorúbb élelmiszerminőségi előírásokkal és ha ez fent szeretnénk tartani, akkor erős agrárpolitikára van szükség.
Paolo Bruni a COGECA elnöke elsőként az árak stabilizálása érdekében a piacok működésének javítását említette meg, másodikként kiemelte a gazdák pozíciójának erősítését az élelmiszerláncon belül. Végül, de nem utolsó sorban pedig olyan kísérő intézkedéseket (innováció, K+F, szövetkezések) javasolt, amelyek a versenyképességek javítják.
Délután szintén 4 szekcióban folytatódott a konferencia (1. élelmiszer termelési kapacitás fenntartása az EU-ban, 2. vidéki társadalmak sokszínűségének és életképességének fenntartása, 3. szükséges mennyiségű közjavak biztosítása, 4. élelmiszerkínálat és minőség sokszínűsége)
Az 1. szekcióban érdekes vita alakult ki a különböző biztosítások és garanciarendszerek körül, főleg a public-private mezőgazdasági biztosítási modellel kapcsolatban. Itt ugyanis felmerül az a veszély, hogy amit eddig a gazdálkodóknak adtunk támogatást, azt ezután a privát biztosítók kap(hat)nák meg. Ezért a függetlenített közvetlen támogatásoknak továbbra is kiemelt szerepe kell, hogy legyen a KAP-ban, hiszen a gazdák részben ezzel tudják kiküszöbölni a piaci áringadozásokat.
Egyéb megjegyzések, javaslatok:
A konferenciát Dacian Ciolos beszéde zárta, aki a vita és kommunikáció folytatására hívta a hallgatóságot, mivel a kétnapos konferencián számos „ajtót nyitottak” meg a résztvevők. A társadalmi vita megmutatta, hogy az európaiak teljes mértékben egyetértenek a Közös Agrárpolitika szükségességével, amely a társadalmat szolgálja. A közösségi támogatásoknak ösztönöznie kell a versenyképes, fenntartható mezőgazdaságot, biztosítania kell a gazdaságok hosszú távú jövőjét, és fenntartható gazdálkodói gyakorlatait, valamint meg kell őriznie a gazdálkodókat és munkahelyeket a vidéki területeken. A KAP két pillérét fenn kell tartani, de nem a jelenlegi szerkezetben.
A következő 7 kihívással kell szembenéznünk:
1. Az EU nem tudja magát elszigetelni a világgazdasági folyamatoktól
2. Élelmezésbiztonság
3. Környezeti kihívások
4. Gazdasági kihívások
5. Területi kihívások
6. Európai sokszínűség
7. Egyszerűsítés
Forrás: mnvh.eu