Április 26-27-én Luxembourgban ült össze az Európai Unió (EU) Tanácsának mezőgazdasági formációja. A tagállamok agrár-, vidékfejlesztési és halászati minisztereiből álló testület előtt álló egyik legfontosabb feladat annak megvitatása volt, hogyan változzon a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen kifizetések rendszere 2014-től.
Az EU-nak nagyjából másfél éve maradt, hogy a következő, 2013 utáni hétéves költségvetési időszakának részleteit kidolgozza, ennek részeként pedig az egyik legnagyobb kiadási tételt, a Közös Agrárpolitikát (KAP) is megreformálják. A KAP túlnyomó részét a gazdák „közvetlen kifizetéseire”, azaz terület alapú támogatásaira fordítják. Az Európai Bizottság tavaly ősszel tett javaslatot a KAP-reform részleteire, azóta a végső szót kimondó társ-döntéshozók, az Európai Parlament és a Tanács előzetes vitákat folytat.
Három kiemelt csoport, a fiatal és kisgazdák, valamint az előnytelen területeken gazdálkodókra koncentrált a csütörtöki vitanap. Előbbi kettővel kapcsolatban nagyjából egyetértettek azzal, hogy jobban meg kell célozni őket, különösen a fiatal (35 év alatti) gazdák támogatását kell emelni, mert mindössze hat százalékos arányuk már az uniós mezőgazdaság jövőjét fenyegeti. A küldöttségek szerint szükség van a támogatások hozzáférhetőségének javítására és mind az első pilléres (a közvetlen kifizetéseket tartalmazó), mind a vidékfejlesztési támogatásoknak jobban ki kell emelnie őket.
A kisgazdákkal kapcsolatban a miniszterek felhívták a figyelmet, hogy a rendszernek egyszerűnek kell lennie. Arról viszont nem sikerült megegyezni, hogy ennek szellemében az Európai Bizottság által javasolt „zöldítés” (az első pilléres támogatások 30 százalékának környezetvédelmi intézkedésekhez kötése) és a „kölcsönös megfeleltetés” (különféle magas szintű környezet-, természet- és állatvédelmi, egészségügyi feltételek betartása) kötelező legyen-e rájuk.
Az előnytelen természeti adottságú területeken gazdálkodók támogatásának növelését ugyan a tagállamok hajlandóak elfogadni, de megvizsgálnák, hogy egy ilyen programot hogyan lehetne a vidékfejlesztési támogatások közé illeszteni. A küldöttségek egyetértettek a Bizottság javaslatával, hogy ez a támogatási forma ne kötelező, csak választható legyen a tagállamok számára (így ugyanis több pénz maradhat nekik a többi támogatás-fajtára).
A termeléshez kötött támogatások ügye viszont megosztotta a minisztereket. Ezek ugyan szembe mennek a KAP-reform (és az elmúlt húsz év) törekvéseivel, amelyek elválasztanák a termelés mértékétől az összegek nagyságát, és ezt némelyikük szóvá is tette, mások azzal érveltek, hogy válság idején bizonyos ágazatokban fontos lenne visszanyúlni kicsit ehhez a rendszerhez. Az összeegyeztethetetlen álláspontok miatt a Tanács féléves elnökségét ellátó dánok azzal zárták le a vitát, hogy a Bizottság eredeti javaslata teremtheti meg az egyensúlyt a két oldal között.
Az ülés második részében az aktív gazdálkodó fogalmának meghatározása, a nagybirtokoknak nyújtott támogatások korlátozása és az országoknak juttatott támogatások különbségei kerültek terítékre. Az első témakörrel kapcsolatban a tagállamok felsorakoztak a dánok mögött a Bizottság javaslatával szemben, hogy a meghatározás alapja a mezőgazdaságból és az egyéb forrásból származó jövedelem aránya legyen, mivel az óriási adminisztrációs terhet jelentene. Ugyanakkor az EU végrehajtó testületének azon ötletét, hogy egy „negatív listát” állítsanak össze arról, mi nem számít mezőgazdasági tevékenységnek, nagyon hasznosnak találták. A gazdálkodóknak juttatott támogatások maximalizálásánál néhányan egyszerűsítést, mások pedig az egész ötlet elvetését javasolták, abban viszont egyetértettek, hogy az országok, régiók között 2019-re kiegyenlítsék a különbségeket (jelenleg ugyanis pl. egy görög gazda többszörösét kapja hektáronként, mint egy litván). Sokan azonban ezt azzal igyekeztek puhítani, hogy óvatosságra, rugalmasságra és megfelelően hosszú átmeneti időszakra szólítottak fel.
A Tanács emellett többek között a sertésekre vonatkozó, hamarosan életbe lépő állatjóléti szabályokról, mezőgazdasági termékeket népszerűsítő intézkedésekről, valamint – a magyar küldöttség előadása nyomán – a zöldség- és gyümölcságazati termelői szövetkezetek támogatásáról tárgyalt. Elfogadtak egy olyan jogszabályt is, amely véget vethet a hormonkezelt marhák miatti kereskedelmi vitának az Egyesült Államokkal és Kanadával.
Forrás: Európai Unió Tanácsa