A januári szokásos havi kerekasztal-egyeztetésen a tagállamok többsége támogatásáról biztosította a Bizottság tejtermékekkel kapcsolatos szabálytervezetét. A kezdeményezés nagyobb üzleti érdekérvényesítési hatalmat akar juttatni a tejtermelők számára az élelmiszerláncban.
A tervek szerint a tejtermelők előállítói csoportokba tömörülve közösen vehetnek részt az alkufolyamatokban, amennyiben az érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg az EU teljes termelésének 3,5%-át, vagy a tagállami termelés 33%-át. Portugália és Észtország kevesli ezt az arányt, nem érzik kellően erősnek az így garantált gazdasági súlyt, és a nemzeti limit magasabbra emelését kezdeményezik az olyan tagállamok részére, melyek tejtermelése nem éri el az EU teljesítményének 1,5%-át. Dánia és Hollandia viszont óva intett attól, hogy lebontsuk az érvényben lévő versenyszabályokat, és a Bizottság figyelmét inkább az innovációra fókuszálná. Svédország szerint a szektor fontos átalakulások előtt áll, és ellenzik az olyan beavatkozásokat, melyek lassíthatják ezen változások menetét.
A francia agrárminiszter valóságos „gazdaforradalom”-ként aposztrofálta a tervezetet, de hangsúlyozta, hogy az adatok átláthatóságát fokozó, és a krízisek kezelésének eszköztárát fejlesztő intézkedéseket is be kell építeni a rendszerbe. Ezeket a nézeteket osztja Ausztria és Románia is, ők a viszonteladók szerepének alaposabb felülvizsgálatát szorgalmazzák. Törésvonalak mutatkoznak az általános szerződések ügyében: Németország, Csehország, Luxemburg és Svédország a kötelező szabványú szerződések piactorzító hatásától tart, míg Ausztria és Magyarország kifejezetten a „termelők erejének aláaknázását” vízionálja ezek nélkül.
A finnek és a szlovénok a hátrányos helyzetű területek megkülönböztetését kívánják rögzíteni a tejtermelői szektorban, mert a jelenlegi szabálytervezetet kockázatosnak látják számukra. Az olasz és görög delegációk külön rendelkezéseket kérnek a származási helymeghatározással rendelkező sajtok számára, a „piaci egyenlőtlenségeket” elkerülendő, míg ez a dánok szerint „súlyos problémákat” okozna több tagállam termelői számára.
A vita lezárásában a magyar delegáció jelezte, hogy további megbeszélések lesznek a témában a magyar elnökség alatt. A bizottsági közös álláspont kialakítását júniusra tervezik. Az EP-ben Február 7.-én lesz előzetes véleménycsere. A vázlat első bemutatása és vitája Március 14.-én és 15.-én lesz, James Nicholson brit képviselő készíti elő, az EP Mezőgazdasági Bizottsága pedig május végén szavaz a tervezetről.
Forrás: Agrafocus