A válság soha nem jön jókor, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági nehézségek ösztönzői is lehetnek az együttgondolkodásnak, ami a vidék fellendítéséhez nélkülözhetetlen. Az összefogással az egyének érdeke nem csorbul, sőt fölértékelődik, ahogyan a közös fejlesztéseknek, korszerűsítéseknek köszönhetően mind értékesebb lesz az őket körülvevő vidék is. Elsősorban a vidékfejlesztési tevékenységek összehangolása, és ezzel a vidéki életminőség megőrzése, illetve javítása a célja Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatnak (MNVH). Pásztohy András főtitkárral, miniszteri biztossal a hálózat megalakulása óta eltelt félév tapasztalatairól és az időszerű feladatokról beszélgettünk.
Az MNVH mindenekelőtt eszköz ahhoz, hogy a vidékfejlesztésben résztvevő kormányzati, illetve önkormányzati intézmények, valamint a helyi önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek minél naprakészebb kapcsolatban állhassanak egymással, és minél gyorsabban áramolhassanak az információk közöttük. Mindez szükséges ahhoz, hogy a vidékfejlesztésre szánt európai uniós és hazai forrásokat a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni Márpedig az Európai Unió 2013-ig tartó tervezési időszakában igen jelentős forrásokat használhatunk fel a vidék felzárkóztatására. Csak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében mintegy 1300 milliárd forintot fordíthatunk, többek között a mezőgazdaság versenyképességének javítására, a táj-környezet megóvására, környezettudatos gazdálkodásra, a vidéki életminőséget javító fejlesztésekre (a munkahelyteremést is szolgáló mikrovállalkozások, falusi turizmus, informatikai, és infrasrtukturális és egyéb szolgáltatások) a vidéki örökség megőrzésére, falufejlesztésekre. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon kívül több tárca is kiírt olyan pályázatokat, amelyek a vidék fejlődését szolgálják, hangsúlyozta a főtitkár.
- Az Európai Unió 1698-as „Tanácsi rendeletben” írta elő a tagállamok számára - így hazánk számára is - a vidéki hálózatok kiépítését. Tudvalévő azonban, hogy nagymértékű mozgásteret ad a tagállamoknak a saját hálózatuk kialakítására
A vidék fellendítéséhez az Európai Unió jelentős anyagi támogatással járul hozzá, ugyanakkor a célok és eszközök meghatározását, valamint a döntést és a felelősséget a helyiekre bízza, hiszen ők tudják a leginkább, hogy mire van szükségük, melyek lehetnek a kitörési pontok. A vidékfejlesztés térségi integrált megközelítése ezt a célt szolgálja. Ezért jöttek létre a helyi vidékfejlesztési közösségek, a 96 Leader helyi akciócsoport, amelyek tevékenységükkel mára az egész országot lefedik, és kiemelt szerepet kaptak az MNVH kialakításában, illetve munkájában is.
A hálózat abban is igyekszik segíteni, hogy az emberek helyben találják meg számításaikat, azaz a lakosság cselekvésre késztetésével, bizonyos szemléletváltoztatásával a helybenmaradásra ösztönözzön. Ebben a már említett információáramláson kívül az MNVH a helyes tapasztalatok (know-how) bemutatásával, a közösségfejlesztéssel, és nem utolsó sorban képzések megszervezésében is segít. (Bizonyos támogatási jogcímekhez kötelezően előírt a képzés.) A közösségfejlesztés követendő és talán a legidőszerűbb példái a munkahelyteremtésre, a „vidéki gazdaság” feltételeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekből tapasztalható. Hálózatunk több mozgalmat is kezdeményez, illetve fölkarol, többek között a szociális, illetve magyar termékek bolthálózatának népszerűsítését, a helyi termék-előállítást és piacra jutást, de folytathatnám a sort. A helyi térségi rendezvényeink a tájékoztatáson túl a személyes kapcsolatok kialakítását is ösztönzik.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségének, illetve Glatz Ferenc elnök úr kezdeményezésére a vidékfejlődés szempontjából meghatározó témákban országos fórumsorozatot is elindítottunk. A hálózatnak a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a tapasztalatcserék megszervezése is a feladata. A 27 tagország hálózatait összehangoló Európai Vidékfejlesztési Hálózattal is rendszeres munkakapcsolat alakult ki. A hálózat feladatait, tevékenységét a jogszabályban előírtaknak megfelelően a Cselekvési-, illetve Akciótervünkben fogalmazzuk meg, mely végrehajtásának forrásigényéről az ÚMVP Irányító hatósága gondoskodik.
- A vidékfejlesztésben kiemelten érintett tárcákat kormányrendelet kötelezi a az MNVH munkájában való részvételre. Könnyíti ez a vidékfejlesztési célok elérését?
Az együttműködés valóban erősödött, és ennek előnyeit remélhetően megérzik a vidéken élők. A turizmus fellendítésében egyből három minisztérium érdekelt, hiszen a nemzeti fejlesztési és gazdasági, valamint az önkormányzati tárcának is van erre programja, az FVM pedig a falusi szálláshelyek, szolgáltatások korszerűsítését, bővítését ösztönzi az ÚMVP keretében nyújtott támogatásokkal. A szociális földprogramban és a falu-, illetve tanyagondnoki hálózat kiépítésében a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal dolgozunk együtt az MNVH-ban, sokkal szorosabban, mint előtte. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató terek kialakítása az FVM az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös célja, míg a táj- és környzetgazdálkodás, környezetvédelem, vízgazdálkodás pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közös ügyünk. A társminisztériumok képviselői általában a térségi rendezvényeken is részt vesznek, így élő kapcsolat is kialakulhat az érdekeltek között. A kormányhatározat értelmében az érintett minisztériumoknak rendszeresen tájékoztatni kell az MNVH elnökségét, annak elnökét a vidékfejlesztéshez kapcsolódó terveikről, intézkedéseikről, illetve ki kell kérniük azok véleményét.
- A hálózathoz kapcsolódás tejlesen önkéntes, tagdíj nincs, a bejelentkezők ugyanakkor bármikor naprakész információt kaphatnak piaci és pályázati kérdésekben. Sokan felismerték ezt az óriási előnyt?
A hálózatba jelentkezők száma folyamatosan bővül, jelenleg mintegy 4300-an kapcsolódtak hozzá. Ennek körülbelül a fele magánszemély, a szervezetek közül pedig az önkormányzatok, egyesületek, egyéni vállalkozók vannak többségben, de például őstermelők, szövetkezetek, családi gazdaságok is szerepelnek az MNVH nyilvántartásában. Mellettük pedig szinte az összes szakmai szervezet, érdekképviselet részt vesz a hálózat munkájában.
A bejelentkezők a 11 szakterület közül általában kettőt-hármat jelölnek meg, amelyben szeretnék ismereteiket bővíteni, szakmai kapcsolataikat szélesíteni. A szakterületek képviselőiket a közeljövőben jelölik ki. A szakterületek tagjai kérdéseikkel, véleményükkel, tapasztalataikkal bármelyik Helyi Vidékfejlesztés Irodához (www.hvi.hu), a hálózat állandó titkárságához, vagy a Vidékfejlesztési, Képzési, Szaktanácsadási Intézethez (www.vkszi.hu) is fordulhatnak személyesen, vagy on-line, a közeljövőben pedig közösségi portál teszi interaktívvá a kapcsolattartást. Ez is azt bizonyítja, hogy véleményük nem csupán a helyi döntéseknél számít.
Meggyőződésem, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a jövőben az információs, közösségfejlesztő, szolgáltató tevékenységével nagymértékben hozzájárul vidéki térségeink fejlődéséhez.