2009. június 3-4. között megrendezésre került II. Országos Vidék Fóruma "A tanyák jelene, jövője" című konferencián elhangzott előadások anyagai a mellékletekben találhatóak.
Nagy érdeklődés mellett folyt az MNVH II. Országos Vidéki Fóruma
Az MNVH Elnöksége tervei szerint rendszeresen szakmai tanácskozásokat szervez az integrált vidékfejlesztés egyes témáiban. A Lajosmizsei Gerébi Kúria Hotelben 2009. június 3-án és 4-én megrendezett II. Országos Vidéki Fórumnak, amely most a tanyákra fordította a figyelmet, különös aktualitást adott, hogy az Országgyűlés 2009. május 25-én egyhangú szavazással elfogadta azt a négy parlamenti párt képviselői által benyújtott határozati javaslatot, amely szerint a magyar tanyavilág a nemzeti, s egyben az európai örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.
2009. november 30-ig átfogó fejlesztési tervet kell készíteni a tanyás térségek megőrzésére és fejlesztésére.
A 2001-es népszámlálás alapján Magyarországon a tanyai népesség lélekszáma 207 284 fő volt. Ebből 168 232 fő élt valamely alföldi megyében, 90 150 fő pedig a 104 településből álló, hazánk legnagyobb tanyás térségének számító Homokhátságon. E szűkebb területen a lakosság 15,37 százaléka minősül tanyai népességnek. A legutóbbi népszámlálás óta spontán folyamatok zajlanak a tanyavilágban: a városokhoz közel például kúriaszerű, sokmilliós tanyák épülnek a külterületen. Számos Nyugat-Európából érkezett külföldi, zömmel nyugdíjas települt le az alföldi tanyavilágban. Nőtt a falusi idegenforgalom, szaporodik a bio- és ökotermeléssel hagyományos termékeket előállító farmgazdaságok száma. A városokból jónéhány szegény, sokgyermekes család költözik ki a tanyavilágba az olcsóbb élet reményében. A tanyák környezetének megújítása a koncentráltan fennmaradó tanyás területeken különösen indokolt és szükséges.
Tanyás vidékeink megújítása, e sajátos településforma jövőjének megtervezése tipikusan integrált szemléletű, a helyi szakmai közösségek összefogását igénylő megoldásokat igényel. A több száz tanyás vidéki település külterületen élő ma újra csaknem negyedmillió lakos jövőjét érintő kérdések megvitatására hívtak Lajosmizsére minden érintettet: polgármestereket, vidékfejlesztőket, gazdálkodókat, szakembereket, kutatókat, civil szervezetek képviselőit az Alföldről, de a jó gyakorlatok terjedése érdekében az ország más részéről is.
Tanyás térségeink és településeink megújítása szoros összefüggésbe hozható a globális klímaváltozás következményeként fellépő szárazodással, a természet- és az agrár-környezetvédelemmel, a lokális piacok megújítását is lehetővé tevő egészséges (bio-) élelmiszertermeléssel, a tanyai turizmussal, a helyi társadalom és a táj kapcsolatának újrafogalmazási igényével egyaránt. Mondhatni: a tanya a magyar vidék egyik „kulcstelepülésformája”. Ha e térségekben sikeres, alulról építkező, e sajátos településformának a táj közjavait megőrző, sőt újratermelő vidékfejlesztésének programjai indulhatnak el, az – mint akár fél évszázada - kedvező hatással lehet az Alföld és az ország más vidékeinek megújítására is.
A II. Országos Vidéki Fórum iránti minden várakozást felülmúló érdeklődést is ez motiválta. Igazolta ezt a résztvevők nagy száma (több mint 250 fő), az előadók kitűnő szakmai előadásai, vitára ösztönző kérdésfeltevései és különösen a résztvevők hosszú éjszakába nyúló, szenvedélyes beszélgetései a tanyai környezetről, a mezőgazdaságról és a társadalomról.
A konferencia nem csak hagyományos előadásokból állt, hanem három panelvitán a tanyás térségek környezetével, a tanyai agrártermelés lehetőségeivel, versenyképességével, továbbá a külterületen élő emberek gondjaival és jövőjével foglalkoztak.
A Fórum kiskunsági szakmai kirándulással zárult, amelynek keretében Glatz Ferenc, az MNVH elnöke foglalta össze és értékelte a rendezvény tanulságait.
