Elsőként a közép-dunántúli régió akciócsoportjai adhattak hangot véleményüknek Velencén. A továbbiakban Mezőtúron, Kisteleken, Petőfibányán, Kapuváron és Csurgón gyűltek össze az adott régiók vidék munkaszervezeteinek képviselői. A Vidékjáró tudósítása a velencei rendezvényről. 

A Minisztériumot ezen a helyszínen Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a vidékfejlesztési államtitkárság titkárságvezetője, Dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, és Tóth Péter, a Vidékfejlesztési Osztály osztályvezetője képviselte.

„Nem eredményeket, hanem problémákat várunk” - szögezte le Maácz Miklós, rövid bevezetőjében arra utalva, hogy a vitaanyag egy kiindulópont, amit ezeken az élő vitákon kell élettel megtölteni.

A nyár folyamán zajlott le a LEADER felülvizsgálata, a VM, az MVH és a VKSZI részvételével. A munka eredményeként elkészült egy háttéranyag, aminek a főbb pontjait összesítő dokumentum szolgált a vita alapjául. Mindkét dokumentum elérhető az mnvh.eu-n, ide kattintva elérhető cikkünk Csatolmányai között.

A feltárás során 11 problémakört azonosítottak.

„Miért fontos a LEADER?” – folytatta a főosztályvezető. Elmondása szerint Brüsszelben egyre növekszik a program támogatása, egyre inkább úgy tekintenek rá, mint a „tényleges vidékfejlesztés eszközére”, mivel az igazgatási intézményekhez képest hozzáadott értékkel bír a folyamatosan gyarapodó helyi tudás, tapasztalat miatt.

A főosztályvezető megemlítette, hogy Európában mindenhol akadnak problémák a programmal, Nyugaton is, így nem kell túlzottan negatívan látni sjaát helyzetünket.

Az államtitkár elképzelése szerint sokkal nagyobb szerepet kapnának a helyi komplex, vagyis a különböző fejlesztési alapokon átívelő együttműködések.” Ez megfelelne annak a régi igénynek, hogy a programok, melyek az EU különböző támogatási alapjaiból hívnak le összegeket, egy közös helyi fejlesztési csoport koordinációjában valósuljanak meg.

A társadalmi vita fontos célja a „helyi és központi szereplők közötti bizalom helyreállítása.”

A vita menete ezek után a következő volt: a 11 témakört sorban vették végig, mindegyikhez hozzászóltak a HACS-ok jelenlévő képviselői. Az észrevételeket rögzítették a VM képviselői, és esetenként helyben reagáltak is.

A teljes vita közreadására e cikk terjedelmi korlátai nyilvánvalóan túl szűkösek lennének, és itt egyébként is az a célunk, hogy a LEADER jelenlegi javításra szoruló részeiről és a megoldási irányokról adjunk pillanatképet – ugyanakkor hamarosan elérhető lesz a teljes jegyzet is azon olvasóink számára, akiket mélyebben érdekel a téma.
A velenceit követő többi vitanap tapasztalatai folyamatosan érkeznek be, ezeket is leközöljük majd, a megfelelő linkekkel frissítve majd e cikket.

 Most néhány hozzászólást, felvetést és reakciót idézünk, magyarázó kiegészítésekkel:

„Indikátorgyárrá lettünk.” – A HACS-ok tevékenységét ellenőrző eszköz, a beszámoló felület rugalmatlan kategóriái nem a valódi munkáról tesznek jelentést, csak a papírokon leolvasható tényeket rögzítik.

A jelenlegi rendszer „csak szankcionál”, jó lenne valamilyen ösztönző is, ami a pluszmunkát, a célok túlteljesítését ismerné el. A büntetési tételek mindemellett nem konzisztensek. Kritikát fogalmaztak meg azzal a gyakorlattal szemben, mely a már odaítélt működési pénzekből vonja le a büntetési összeget, holott ezt szerintük maximum a meglévő keret terhére lenne szabad érvényesíteni, tehát csak a jövőbeli anyagi mozgásteret kellene szűkíteni, ha már büntetésre kerül sor. Kritikaként hangzott el az is, hogy az adminisztráció nem vett át létező, jó finanszírozási gyakorlatokat más országoktól, és így a jelenlegi keretek között a HACS-ok egyes esetekben „bele vannak kényszerítve a trükközésbe”.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid válaszul elmondta, hogy az új Széchenyi Terv kidolgozása keretében zajlik többek között az előfinanszírozás kérdésének átdolgozása is, tehát sok olyan probléma, észrevétel merülhet most fel a LEADER működése kapcsán, amelyre a későbbiekben hatással lesznek a Kormány nagyobb ívű változtatásai.

A mozgástér mindig az Uniós jogszabályi keret, az itthonin tudunk változtatni. A hatékonyság javítása a cél.

„Nem elszámolható a kapcsolatépítésre fordított pénz.” - Az ÚMVP működéséről szóló workshopokról ismerős lehet már az a problémafelvetés, hogy az akciócsoportok, külföldi társaikhoz képest különösen, kevés anyagi lehetőséggel bírnak a szakmai utazásra, vendéglátásra, ami kulcsfontosságú lenne a jó példák gyűjtése és a konkrét nemzetközi fejlesztési együttműködések kidolgozása miatt.

Releváns képzések - Bár jónak és fontosnak tartják a rendszeres képzéseket, hiányolják az éppen induló ÚMVP-jogcímekről szóló specifikus, aktuális tudásátadást, ami segíthetné az illeszkedő projektek generálását.

Autonómia – A magyarországi LEADER programmal kapcsolatos egyik visszatérő bírálat, hogy túl nagy mértékű a központi kontroll, és így a kapcsolódó bürokratikus feladat is.

„Hagyják meg az egyéb bevételi források kialakításának lehetőségét”, különösen az önrész igazolásánál: ne legyen IH-engedélyköteles az, ha például más pályázati rendszerben szereznek finanszírozást egy projekthez.

Jogállás - Izgalmas kérdés, hogy milyen viszonyban van maga az akciócsoport, vagyis a környéki vidékfejlesztési célokra összefogó önkormányzatok-vállalkozók-civil szervezetek közössége, és a munkaszervezet, a HACS operatív jogi személyisége.

Itt két elképzelés vetett jelentős hullámokat. Az egyik az, hogy a honi szabályoknál enyhébb EU szabályozás felé tolódva, kevésbé vennék szigorúan a LEADER csoportok tagságában a fent említett három szektor részvételi arányainak kiegyensúlyozását.

A másik pedig, hogy visszahoznák a LEADER+ -ban használt „gesztor” szervezeteket. A HACS-ok eldönthetnék, a jelenlegi munkaszervezetükbe vetik bizalmukat továbbra is, vagy megbíznak egy másik szervezetet, céget.

Több HACS képviselője fogalmazta meg aggályait, utalva arra, hogy ez helyi „háborúkat” robbanthat ki ott is, ahol egyébként harmonikusan folyik a munka – elég hozzá néhány vállalkozószellemű kezdeményező.

Tóth Péter aláhúzta, hogy ebben a kérdésben is a HACS-ok biztonsága az első, és az ilyen súlyos döntéseket ügyrendi szabályozással moderálni lehet, például magas egyetértési arányhoz kötéssel.

Forrás: mnvh.eu 

Cikk megosztása