A határozatképesség MNVH elnök általi megállapítása után a Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác Termében megjelenteket V. Németh Zsolt, a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntötte, aki elmondta, ez a tanácskozás egyfajta helyzetjelentés, illetve szükséges fórum is, tekintve, hogy a villámgyorsan változó jogszabályokhoz igazodva, szükségesek olyan döntések meghozásai, amelyre – a szabályoknak megfelelően – a Tanács beleegyezésére – vagy vétójára – szükség van.
Az államtitkár ezután rátért a december végével lezáruló ÚMVP értékelésére. V. Németh Zsolt az eredményeket az egyes tengelyeknek megfelelően külön-külön értékelte a legfontosabb megvalósított projektek illetőleg számadataik felsorolásával, s végül kijelentette, hogy a 2007–2013-as ciklusban megvalósított, mintegy 1400 milliárd forint összegű ÚMVP támogatások nagy volumenekben járultak hozzá a magyar vidék életképességének megtartásához, felvirágzásához.
Ezt követően Medgyasszay László, az MNVH elnöke számolt be az új Vidékfejlesztési Program társadalmasításának tapasztalatairól, eredményeiről. „Úgy gondolom jó döntés volt a szakminiszter részéről, amikor erre a feladatra az MNVH-t kérte föl” – fogalmazott a Hálózat vezetője, majd részletesen beszámolt a projekt végrehajtásáról, kiemelve, hogy a hozzászólások igen mélyrehatóan érintették az egyes kérdéseket, és valódi párbeszéd valósult meg.
Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár elmondta, hogy az ülés összehívásának egyik fontos oka volt az, hogy a technikai segítségnyújtás keret uniós auditja megállapításainak nyomán a Cselekvési Tervet (CsT) újfent módosítani kellett kis mértékben, és ezt csak a Tanács hagyhatja jóvá. A módosítások minimálisak, de többek között tanulmányok elkészítésére biztosíthatna ismét keretet. A Tanács a problémás kérdések megvitatása után egyhangúlag elfogadta az újonnan módosított CsT-t.
Ezt követően a főtitkár ismertette a 2014–20-as uniós költségvetési időszak vidékfejlesztési programjának előzetes társadalmasításra szánt verzióját. Ebben kitért az MNVH szerepére is, amely szervezetet jelölte ki a szaktárca vezetője a Program társadalmi egyeztetésének koordinálására. „Jelenleg az első körben vagyunk még, amikor az irányokról vitatkozunk” – fogalmazott Mezőszentgyörgyi, hozzátéve, hogy az eddig elhangzott vélemények visszacsatolásának ellenőrzésére és a részletek megvitatására egy második körben lesz lehetőség.
Csatári Bálint elnökségi tag az integrált vidékfejlesztés és az új tervek viszonyát értékelte. Először lehatárolta a vidék fogalmát, majd kiemelte a vidéken történő változások folyamatos monitoringjának és a vidékkel foglalkozó tudományok-tudományterületek folyamatosan bővülő tudásbázis-készletének fontosságát. Leszögezte, hogy az új európai tervek lényegesen célirányosabbak és összetettebbek az előzőeknél, és a korábbiaknál jóval komolyabb szakmai felkészülést igényelnek. „A mai magyar vidéknek az eredmények és a világosan megfogalmazott célok ellenére nincs megfelelő tervezési pozíciója” – fogalmazott a vidékkutató geográfus, az MNVH korábbi elnöke, a vidékfejlesztés többi operatív programban való nevesítését, város-vidékfejlesztő szervezetek létrehozását és profi tervező-fejlesztő munkacsoportok létrehozását szorgalmazva.
Finta István, az MTA RKK tudományos tanácsadója elmondta, hogy a vidékfejlesztést megfelelő kontextusba helyezve kell értelmezni, így az EMVA önmagában nem elegendő a vidék problémáinak megoldásához, tehát csak az integrált megközelítésnek lehet létjogosultsága. Az ágazati illetve területi szintű megközelítés közül egyértelműen az utóbbit támogatva számos veszélyre hívta fel a figyelmet, amelyek a komplex, integrált megközelítés hiányában óhatatlanul be fognak következni a vidékfejlesztési gyakorlatban. „A partnerségi megállapodás alapvetően város fókuszú, s ez az egyik fő aggály” – tette hozzá a szakember, aki a jelenlegi megállapodás esetén a fejlett és leszakadó területek közti különbségek további növekedését vizionálta. „Az MNVH-nak pedig ebben a kérdésben markánsan állást kell foglalnia” – fejezte be előadását Finta István.
A hozzászólásokra Czene Zsolt, a VM tervezési felelőse reflektált, megemlítve, hogy a következő ciklus uniós tervezési politikája is éppen az integráltságot tartja szem előtt, ami az EMVA-ra is vonatkozik. Ugyanakkor az eszközkészlet nem változik, s a tervezők felelőssége, hogy ezt, illetőleg az integráltságot összehozza, és ez szerinte benne van a Vidékfejlesztési Programban. Mint fogalmazott, a térségi, tájegységekre vonatkozó specifikus elképzelések kellőképpen jól megfogalmazva maximális prioritást fognak évezni a támogatások során, jóval nagyobbat, mint amennyi a partnerségi megállapodásból elvileg értelmeztethető.
A Tanács ezt követően számos hozzászólás után bizonyos módosításokkal elfogadott egy nyilatkozatot, amelyet a VP társadalmasítási fórumain elhangzott vélemények és állásfoglalások alapján szerkesztettek a fórumokon résztvevők.
A tanácsülésen elhangzott előadások és az elfogadott nyilatkozat elérhető a csatolmányból.
Forrás: NAKVI
