Október 1. és 31. között várják a magyarországi LEADER közösségek munkaszervezetei a térségi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a helyi vidékfejlesztési stratégiákkal összhangban álló LEADER-pályázatokat.
A LEADER francia betűszó, melynek jelentése „közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért”. Az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programjának keretében a vidéki térségek önkormányzatai, vállalkozásai, civil és társadalmi szervezetei együttesen úgynevezett helyi akciócsoportokat (HACS) hoznak létre, melyeken keresztül maguk jelölik ki a földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú területek fejlődésének irányát. Az önszerveződésre, az innovációra, valamint a helyi adottságok felismerésére és kiaknázására alapuló térségfejlesztés a LEADER program eszenciája.
Az ÚMVP megtízszerezte LEADER+ forrásokat
Az Európában a ’90-es évek óta egyre nagyobb teret nyerő LEADER Magyarországon először a 2002-2004 közötti kísérleti szakaszban, majd 2004 és 2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program részeként, LEADER+ néven jelent meg. A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. Az összeg felhasználása – annak megtervezésétől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig – ugyanis teljes egészében a 96 akciócsoport saját hatáskörében történik – emelte ki Kerényi Gyula, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztályvezetője.
200 millió forinttól 2 milliárdig fejlesztésekre
A programban 3020 - tízezer főnél kevesebb lélekszámú - falu és kisváros érintett, tehát valamennyi jogosult település részt vesz valamelyik akciócsoport munkájában. A közösségek saját igényeik, adottságaik és lehetőségeik mentén alakították ki helyi vidékfejlesztési stratégiáikat (HVS), amelyekben meghatározott célterületek köré csoportosítva részletesen megtervezték, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat mire is fordítsák. Ennek összege alapvetően a lefedett települések lakosságszámától függ, de a hátrányos helyzetű kistérségeket magukban foglaló közösségek kiegészítő forrásokhoz is jutnak. A HVS-ben felvázolt fejlesztések megvalósításához a legkisebb lakosságszámú HACS-ok is legalább 200-300 millió forintra, míg a legnagyobbak akár 2 milliárdra számíthatnak.
Október 1-től 31-ig nyújthatók be a térségi pályázatok
A napokban jelent meg a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, mely a részletes feltételeken túl rögzíti, hogy idén október 1-je és 31-e között nyújthatók be a térségi pályázatok. Ezek természetesen azok számára hozzáférhetők, akik helyben teremtenek értéket, ott élnek és dolgoznak, így a pályázók köre helyi önkormányzatokból, civil szervezetekből, egyházakból, mikro- és kisvállalkozásokból, bizonyos kiírások esetében pedig akár magánszemélyekből állhat.
A kiírások hét célterület köré csoportosulnak
Céljait tekintve a LEADER mutat némi hasonlóságot az ÚMVP hármas tengelyének intézkedéseivel - falumegújítás, örökségmegőrzés, mikrovállalkozás- és falusi turizmus-fejlesztés -, ám nem teljes az átfedés. Úgy fogalmazták meg a LEADER térségi kiírásait, hogy azok hét célterület köré csoportosuljanak: közösségi célú fejlesztések, vállalkozási alapú fejlesztések, térségi rendezvények, oktatás és képzés, térségen belüli - ágazatok és szomszédos települések - közötti együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok a későbbi térségi fejlesztések alapozásához - tette hozzá Kerényi Gyula.
Sportpálya, edzőterem, sporteszközök
Vas megyében az őrségi kistelepüléseket összefogó Vasi Őrtorony LEADER Egyesület 310 millió forint keretösszeggel vág neki a HVS-ben megfogalmazott célok megvalósításának. Mint Tóth László Ödönné, a munkaszervezet vezetője elmondta: stratégiájukban a LEADER valamennyi célterületén jelöltek ki elvégzendő feladatokat. Legfontosabb közösségi célú fejlesztéseik az egészségmegőrzéshez kapcsolódnak: terveikben szerepel több sportpálya és edzőterem felújítása, sporteszközök beszerzése is. A nagyobb szabású beruházásokat közbeszerzés útján kívánják megvalósítani.
A polgárőrök motorkerékpárt vennének
A települések közötti együttműködés keretében az Őrségben már számos helyen bizonyított polgárőr egyesületek működési feltételeit motorkerékpárok vásárlásával szeretnék javítani. További terveikről szólva a munkaszervezet-vezető arról tájékoztatott, hogy a térségi rendezvényeket infrastruktúra-fejlesztéssel, mobil színpadok, sátrak, hang- és fénytechnikai eszközök beszerzésével támogatják majd, de a közterületek rendben tartásához, parkosításához szükséges eszközök vásárlására ugyancsak szeretnének költeni a keretből. A helyi vállalkozások leginkább turisztikai fejlesztéseket, újabb minőségi szálláshelyek és szolgálatások létesítését tervezik a LEADER-milliókból, a civil szervezetek pedig oktatásra, nemzetközi kapcsolatok építésére pályáznának - említette az őrségi LEADER akciócsoport képviselője.
Az egymást kiegészítő projektek hatása összeadódik
A LEADER sikere mellett elkötelezett helyi és országos szereplők egyaránt úgy vélik: a program végrehajtása során alkalmazott szemléleten keresztül valósulhat meg a vidékfejlesztés a leghatékonyabb módon, azaz hogy a közösségek helyben határozzanak a környékük jövőjét befolyásoló fejlesztésekről. A fenntartható, egymást kiegészítő projektek legfontosabb erénye, hogy hatásuk összeadódik, ezzel pedig - az új megélhetőségi lehetőségek mellett - serkenti a térségek népesség-megtartó erejét.