A pécsi műhelykonferenciáról szóló harmadik cikkünkben az ott bemutatott, ÚMVP és OFA támogatások segítségével megvalósult dél-dunántúli projekteket járjuk körül.
Braun Zoltán, a Tolna megyei Györköny polgármestere a pincehegyi présházak megújulásának történetével ismertette meg a közönséget. Az önkormányzat és húsz présház-tulajdonos 2008 őszén határozott arról, hogy pályáznak az ÚMVP III. tengely örökségvédelmi intézkedésének keretében. A támogatási kérelmet 2009 januárjában be is nyújtották, a pozitív döntésről 2009 novemberében érkezett értesítés az MVH-tól. Az elbírálás hosszú hónapjai alatt 9 tulajdonos inkább a saját erőből történő felújítás mellett döntött, így a pályázati forrás 11 végül présház új köntösbe öltöztetéséhez járulhatott hozzá. A kivitelezési munkák nyáron lezajlottak, és mivel a kezdeményezéshez időközben még többen csatlakoztak, a faluba látogató vendég immár 30 megújult présházat láthat a pincehegyen. Ez azt jelenti, hogy a 320 épület tizede már visszanyerte régi formáját.
A polgármester, aki civilben maga is vállalkozó, összetartó, nyitott és kezdeményező közösségként jellemezte az alig ezer lakosú településen élőket. A községben, amely megőrizte óvodáját és iskoláját is, tucatnyi vállalkozás működik, amelyeknek köszönhetően a munkanélküliség mindössze 7%-os - ez az arány megegyezik az "atomváros" Pakséval. A civil és kulturális élet pezseg, évről-évre nagyobb sikerrel rendeznek meg olyan eseményeket, mint a Svábbál, a Funky&Fánk party, a gyerekeket célba vevő Pizsama parti, a Rock&Bor vagy a Hegyi Metál fesztivál. A zenei élet terén Guinness-rekord-esélyesek vagyunk, ugyanis a faluban négy rockegyüttes is csapja a húrokat, de csak azért ennyi, mert egy időközben megszűnt - tette hozzá a polgármester.
Györköny a borok tekintetében is nagyhatalom volt egykor: a XX.század első felében 1000 hektárt műveltek a termelők, a bort pedig györkönyiek által üzemeltetett kocsmákban értékesítettek Budapesten. Az itteni bor arról is híres volt, hogy egyike volt azon fajtának, amely a tengeri utakat is minőségromlás nélkül bírta. A háborút követően a szőlőről átálltak az intenzív gabonatermesztésre, aminek folytán mára már csak mintegy 60 hektáron művelik a szőlőt - azt azonban egyre jobb minőségben. A Tolnai Borvidék hagyományaihoz híven legnagyobb mennyiségben Kékfrankos terem, de találunk Cabernet Franc-t és Sauvignon-t, Kadarkát, Merlot-t, Zweigeltet és Pinot Noir-t, míg a fehér szőlőfajták közül pedig Olaszrizlinget, a Chardonnay-t és Cserszegi fűszerest.
Sós Miklós, a sellyei székhelyű S-Pék Kft. ügyvezetője egy kisvállalkozás születéséről és kezdeti lépéseiről számolt be. A cég 2008 december végén alakult, hogy részt vegyen az ÚMVP mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése című pályázatán. Egy korábban is ekként működő péküzem felújítása és egy termékbolt létrehozása volt a cél, amihez 13 millió forintos saját forrásuk mellé 23,5 millió Ft támogatást igényeltek - és az MVH 2009. augusztusi határozata szerint kaptak is. A projekt keretében teljes egészében megújult az üzemépület (üzemtér, kiadó, kosármosó, öltözők, szociális blokk) és beszerezték a szükséges eszközöket (dagasztó, formázó, kemence), míg a bemutató üzletben is felújították az eladóteret, a raktárat és a vizesblokkot, illetve megvásárolták a bútorzatot.
Felismerve, hogy a térség kereskedelmi hálózatában nincsenek jelen a nagy sütőipari cégek és multinacionális láncok, a speciális termékek a lakosság számára nehezen elérhetők, a hagyományos sütőipari árukon túl hiánypótló - például diabetikus és gluténmentes, illetve a térségre jellemző, nemzetiségi - termékek előállítását is vállalták. Projektjük fontos jellemzője a munkahelyteremtő-képesség: indulás óta tíz ember dolgozik náluk, akik közül 4 fő megváltozott munkaképességű, s két éven belül további 8-10 fő felvételét tervezik. Ez is hozzásegíthet, hogy Sellyén és a kistérségben - amely a 33 LHH kistérség egyike, - csökkenjen az országos és megyei átlagot egyaránt meghaladó munkanélküliség. A társadalmi-közösségi szerepvállalásnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak, ezért együttműködést kezdeményeztek a városi intézményekkel, miszerint a megmaradt árukészletet naponta eljuttatják számukra.
Bukovics Zsolt biogazdálkodó az ökológiai gazdálkodás sokrétű előnyeit fedte föl a hallgatóság előtt. A szermaradvány-mentesség élettani, az előállítás során alkalmazott kímélő módszerek környezeti, míg a keresleti jellegű, bővülő piac gazdasági előnyöket rejt magában. Megtudhattuk, hogy egy biogazdaság kisebb üzemmérettel, akár 30-50 hektáros területen is életképes, ugyanis ökoterményekből a csekélyebb tételek is piacképesek, a magas élőmunka-igény miatt a pályázatok során rendszerint feltételül szabott foglalkoztatási vállalások pedig ésszerűen kihasználhatók. Garancia a vevői elégedettségre, hogy a biogazdaságoknak kötelező minőségbiztosítási rendszert bevezetniük és termékeiket ilyen tanúsítvánnyal ellátniuk. A piacra jutást - általában egy-egy védjegyhez, termékkörhöz kapcsolódva - az elmúlt években egyre sikeresebb közösségi marketingkampányok segítik.
Bukovics Zsolt gazdasága híven tükrözi, hogyan épül fel egy biofarm. A fiatal gazda 31 hektáros birtokán vegyes gazdálkodást folytat, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet mellett szabadtartásos baromfi adja a harmadik tevékenységi kört. A 12 táblán 7-8 kultúrával foglalkozik (búza, rozs, borsó, napraforgó, kukorica, bab, olajtök), egyre biztatóbb eredményekkel.
A nap utolsó előadását Bogdán Gábortól hallhatták a jelenlévők, aki amellett, hogy Kisszentmárton polgármestere, egyben az Olajütő Szociális Szövetkezet ügyvezetője is. A 230 fő lélekszámú kistelepülés a Dráva mentén, az Ormánságban fekszik, és a környékbeli falvakkal hasonló problémákkal - átlagosan 30% körüli munkanélküliség, alacsony szolgáltatási szint, elöregedő népesség - néz szembe. A kihívásokra válaszul 2008-ban pályáztak és nyertek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány "Szövetkezz!" című kiírásán, majd 2009-ben nyolc elszánt társ (közülük 4 tartós munkanélküli) megalapította a szociális szövetkezetet. A 20 millió forint összegű támogatást gépek beszerzésére, az irodaként, műhelyként és boltként funkcionáló épület felújítására, bérekre és fenntartási költségekre fordították, míg külön 300 ezer forint fedezte az alapítással kapcsolatos díjakat. Jelenleg 5 főt alkalmaznak teljes munkaidőben, ami a falu foglalkoztatottsági helyzetét ismerve közel sem elhanyagolható.
Eredeti céljuk kizárólag tökmagolaj előállítása volt, a termékskálát a későbbiekben egészítették ki hidegen sajtolt napraforgóolajjal. A termeléshez szükséges alapanyag szintén helyből származik, amivel újabb munkalehetőségeket és megélhetést biztosítanak az itt lakók számára. Ez mintegy 10 család munkájának, és 70-80 hektár földterületnek az integrálását jelenti, hiszen nemcsak egyszerűen felvásárolják a tökmagot, de szolgáltatásokat is nyújtanak számukra: beszerzik az inputanyagokat, elvégzik a vetés és betakarítás gépi munkáit, gondoskodnak a szárításról és raktározásról, igény esetén pedig tanácsadással állnak rendelkezésükre.
A növényolaj-prések kapacitása egy műszak alatt napraforgónál 200 liter, míg tökmag esetén 40 liter. Érdekesség, hogy a melléktermékként keletkező olajpogácsa sem vész kárba, ezt a környező állattartó-telepeken takarmánykiegészítőként hasznosítják. A végtermékek mindegyike teljesen természetes eredetű, semmiféle hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz, értékesítésük eltérő kiszerelésben történik. A kiváló minőségű, kedvező árú natúr (tehát nem finomított) napraforgóolajat 1, 2 és 5 literes flakonokban juttatják el vevőikhez, amelyek leginkább a környező falvak kisebb üzleteit jelentik, de például a Magyarok Szövetsége is elvisz tőlük kéthetente 500 litert. Sajnos a napraforgóolajok piaca meglehetősen telített, de remélik, hogy hamarosan több partner is kerül, akik megérzik, hogy termékük az ár mellett minőségben is veri a hipermarketekben kapható versenytársakat.
A tökmagolajat 0,25 és 0,5 literes üvegpalackokban értékesítik a régió bioboltjaiban, valamint nagykereskedőkön keresztül, de örömteli módon országos biotermék-forgalmazókkal már eljutottak a szerződéskötés fázisába, és keresik a kapcsolatot a nagy üzletláncok felé. Talán sokan nem tudják pontosan, mire is jó a tökmagolaj? Egyrészt minden ételt feldob, saláták, húsok és köretek remek dresszingje, de külön, gyógyszerként is fogyasztható, hiszen pozitív élettani hatásai miatt a népi gyógyászatban és a szabad forgalmú gyógyszerek listáján világszerte elterjedt. Fontos, hogy a szövetkezet által is alkalmazott hidegsajtolás során nem sérülnek vagy bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok, így megőrzik a tökmagolaj gazdag és értékes hatóanyag-tartalmát. Különösen ajánlott prosztataproblémák kezelésére és megelőzésére, a koleszterinszint csökkentésére, valamint az agyi keringés normális állapotának fenntartására.
