„Az elmúlt egy évben a klímapolitika a nemzeti fejlesztéspolitika fő sodorvonalába került” – jelentette ki a magyar elnökség klímapolitikai prioritásait bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatóján Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímaügyekért felelős helyettes államtitkára.
A magyar elnökség klímapolitikai prioritáslistája három nagy részre osztható. Az egyik legfőbb feladat a nemzetközi klímavédelmi tárgyalások előmozdítása és a 2012 utáni globális megállapodás előkészítése lesz. Mindezek érdekében az elnökség a mérési, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusról, a rövid és hosszú távú finanszírozásról, a kiotói jegyzőkönyv jövőjéről, a kötelezettségvállalás mértékéről folytat majd tárgyalásokat. A magyar félév alatt két ENSZ-ülésszakot rendeznek Bangkokban és Bonnban.
A magyar elnökség feladata lesz az üvegházhatású gázkibocsátás 20 százalékos csökkentésének szigorításáról folyó vita levezetése. Olajos Péter szerint a tagállamok közül Nagy-Britannia, Svédország és Németország tovább csökkentené a káros anyag kibocsátást, míg a dél-európai államok, legfőképpen Olaszország nem támogatja a szigorítást, hiszen az uniós kötelezettségvállalásnál enyhébb, kiotói határértékeket sem képesek betartani. A magyar elnökség feladat lesz a hosszú távú dekarbonizációs stratégia (Útiterv 2050) kidolgozása. Ezzel kapcsolatban a bizottság márciusban hozza nyilvánosságra közleményét, amelyet a tagállamok megvitatnak.
A magyar elnökség klímapolitikai listáján szintén előkelő helyet foglal a 2014-2020 közötti EU-költségvetés klímapolitikára vonatkozó összegeinek meghatározása. A magyar elnökség álláspontja szerint az épületek energiahatékonysági felújítása, valamint a megújuló energiaforrások fokozott használatának támogatása tartoznak azon területek közé, ahol a kohéziós politika érdemileg hozzájárulhat a klímapolitikai célok megvalósulásához.
Forrás: bruxinfo.hu