A vidékfejlesztési miniszter Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy szigorítani kell a harmadik országokból az EU-ba érkező élelmiszerek biztonsági előírásait, továbbá sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság csak 2012-ben terjeszti be az EU vízstratégiájára vonatkozó koncepcióját, így a magyar elnökség idején nem várható jogalkotási kezdeményezés Brüsszelben.
A kormánynak konkrét elképzelései vannak, egyelőre azonban az előkészítés támogatásánál és ösztönzésénél sokkal többet nem tud tenni. Fazekas Sándor az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának ülésén elmondta, Magyarország ettől függetlenül júniusban úgynevezett tanácsi következtetéseket (értsd: tagállami kívánalmakat) szeretne elfogadtatni. Ennek része lenne a szélsőséges időjárási helyzetek kezelése, a vízzel összefüggő ökológiai szolgáltatások népszerűsítése és a nemzetközi vízügyi együttműködések erősítése.
A vízpolitika kézzelfogható központi eleme a Duna-stratégia, amelyről szintén következtetéseket akar elfogadni a magyar elnökség júniusig. A makroregionális együttműködés kapcsán Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő kérdésére a miniszter azt mondta, hajózhatóbbá kell tenni a Dunát, de a környezetvédelmi irányelvek teljes figyelembevételével. „Inkább a hajókat alakítsuk át a folyókhoz, és ne fordítva” – foglalta össze az alapelvet a tárcavezető.
Fazekas Sándor továbbra is kitart a Közös Agrárpolitika (KAP) „zöldítése” mellett. Ez elsősorban a biológiai sokféleség megőrzését és az erőforrás-hatékonyság szorgalmazását jelentheti a 2013 utáni KAP alakításában.
A vidékfejlesztési miniszter visszaterelné a génmódosított növényekkel kapcsolatos sokéves vitát a 2008 decemberi keretek közé. A tagállamok akkor egyebek mellett szigorúbb GMO-engedélyeztetési előírásokról, és a GMO-mentes övezetek egyszerűbb kialakításáról állapodtak meg. Az Európai Bizottság viszont tavaly júliusban olyan javaslattal állt elő, amely szerint a tagállamok – egy későbbi listában meghatározott okokra hivatkozva - maguk dönthetik el, hogy a területükön engedélyezik, vagy tiltják a genetikailag módosított növények köztermesztését. A Tanács most várja a Bizottságtól ezt a bizonyos listát.
A magyar elnökség idején folytatódik több hulladékgazdálkodási szabályozás tárgyalása és felülvizsgálata. A kormány szeretné, ha a Tanácsban még a nyárig megállapodás születne az elektromos és elektronikus berendezések hulladékszabályozásáról. Az erről szóló direktíva már 2002 óta hatályban van, de 2008 óta zajlik a felülvizsgálata. Ugyanígy felülvizsgálja az EU a higanystratégiát, Magyarország tervei szerint a Tanács már márciusban megfogalmazza a kívánalmait.
A magyar elnökségi periódusra esik a vízi és légijárművekre vonatkozó irányelv módosítása és az ipari baleseti kockázatok kezelését célzó úgynevezett Seveso irányelv felülvizsgálata is. Mindkettőről megállapodást tervez még júniusig a magyar elnökség.
Az aktuális környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági témák javarészt elsodorták a vidékfejlesztési miniszter által elnökségi prioritásként felvázolt témák részletes kitárgyalását. Bár a tárcavezető a beszámolójában külön nem tért ki a Németországból eredő dioxinbotrányra és a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa uniós vonatkozásaira, de a képviselői kérdések javarészt erre irányultak.
A dioxinnal fertőzött takarmányok ügyében a Környezetvédelmi Tanácsot a következő félévben vezető Fazekas Sándor azt mondta, legalább ugyanolyan biztonsági követelményeket kell előírni a harmadik országokból az Európai Unióba érkező élelmiszerekre, mint amilyenek az uniós gazdákra is vonatkoznak. A jelenleg hatályos szabályok szerint az EU-n kívülről importált élelmiszerek tartalmazhatnak olyan szermaradványokat és hatóanyagokat, amelyeket egy uniós vállalkozó nem tehet az élelmiszerbe. Az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa a hétfői agrárminiszteri tanácsülésen tett javaslatot a takarmány-feldolgozó vállalatokra és a dioxinvizsgálatokra vonatkozó szabályok szigorítására.
Forrás: bruxinfo.hu