Az európaiak és az általuk elfogyasztott ételek között egyre összetettebb a kapcsolat, ami mögött kulturális, gazdasági és társadalmi változások állnak, írja Honor Mahony az EUobserver virtuális hasábjain.
„Képesek leszünk-e azt elfogyasztani és megenni Európában, amit akarunk? Ez a kulcskérdés” – állítja Christian Patermann, az Európai Bizottság élelmiszer-kutatásainak vezetője. Egyre nagyobb ugyanis az igény ezekre a termékekre a felemelkedő országokban. Brazília, India, Kína és Oroszország bővülő középosztálya egyre erősebb fizetőképes keresletet jelent az olyan, több földet igényelő termékekre is, mint a hús.
Közben Christian Patermann szerint csökken vagy stagnál a megművelhető földek mennyisége, a szakértőknek pedig a globális felmelegedés hatásaira is figyelemmel kell lennie. A vizsgálatok azonban már erről is folynak. A belgiumi Ghent egyetemén Mieke Uyttendaele saját szavai szerint egy olyan projekten dolgozik, amely „az egyik első az élelmiszer- és klímakutatók összekapcsolására”.
A szakértők azon dolgoznak, hogyan lehet a jövőben az olyan helyzeteket, mint a 2007-2008-as, amikor a rossz termés és a bioüzemanyagok termelése miatt 120 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, ez pedig zavargásokhoz vezetett Egyiptomtól Bangladesen át Haitiig. A klímaváltozás számlájára írhatóak a tavalyi szárazságok és erdőtüzek Oroszországban, amelyek miatt Moszkva megtiltotta a gabona kivitelét az országból.
A hosszú szállítási lánc is kihívások elé állítja az Európai Uniót. Nyáron a németországi E.coli-fertőzés forrását keresve a hatóságok csak sokára tudták kideríteni, hogy a megbetegedéseket egyiptomi magok okozták. Ezeket az Európai Unió kitiltotta a területéről.
Az elhízás is egyre fenyegetőbb veszély. A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint ugyanis az EU felnőtteinek több mint fele túlsúlyos, a gyerekek közül pedig minden hetedikről lehet ezt elmondani. Az Európai Unió azonban igyekszik megoldani a helyzetet. Épp nemrégiben fogadott el például új élelmiszercímkézési szabályokat, amelyek segíthetnek a fogyasztók jobb tájékoztatásában.
A Közös Agrárpolitika reformja is segíthet a probléma kezelésében. Erik Millstone, a brit Sussexi Egyetem kutatója szerint az „élelmiszer- és földművelési rendszereket olyan irányba kellene állítani, hogy nagyon is másféle termelésre ösztönözze az ipart”.
Forrás: EUobserver