A konferenciát Dr. Brandt Sára, az MNVH igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, mennyire fontosnak tartja helyi termékek szerepét a gazdaságban.
Felhívta a figyelmet a terjedő globalizációra, amely a helyi kistermelők és helyi termékek veszélyeztetését is magában hordozza. Érveket sorakoztatott fel a kisvállalkozások és a helyi termelők piaci jelentősége mellett.
A konferencia teljes időtartama alatt a helyi termék előállítók termékbemutatót és kóstoltatást tartottak, mely méltán vívta ki a jelenlévők tetszését.
A nap első előadója Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja volt. Előadásában a kistermelői jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságát fejtette ki részletekbe menően. Praktikus tanácsokat, javaslatokat adva hívta fel a figyelmet a nemrégiben módosított kistermelői rendelet megfelelő alkalmazására. Kitért azokra a változásokra, melyek a termelői gyakorlatban jól beváltak, valamint elemezte a napi aktuális problémákat, melyekkel a helyi kistermelők találkozhatnak. Kiemelte, hogy a szövetség honlapján jogsegélyszolgálat várja az érdeklődőket, továbbá egy kiadvány is hamarosan megjelenik „Helyi termelők, termékek a rendezvényeken” címmel, melyből kiderül, mit kell tenni a helyi kistermelőnek, hogy a helyi alkalmi rendezvényen árusíthassa a termékét, illetve, mit kell tenni a rendezvényszervezőnek, hogy a helyi termelők részt vehessenek a rendezvényén.
Ezt követően Polereczki Zsolt, a Kaposvári Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Tanszékének tanársegédje mondta el gondolatatit a helyi termékek értékesítésének marketing jellemzőiről, különös tekintettel a kiskereskedelem elvárásaira.
Az előadó három kérdéskört vázolt fel előadása elején: hogyan vélekedik a magyar fogyasztó a magyar termékekről; ez az élelmiszer kiskereskedelemben milyen elvárásokat jelent, valamit, hogy az élelmiszeripari kis és közepes vállalkozások mennyire képesek megfelelni a fogyasztói és a kiskereskedelmi elvárásoknak. A kimutatások alapján a hazai élelmiszer fogalmát a magyar fogyasztó így határozza meg: minden, ami magyar cég által gyártott, magyar alapanyagból, hagyományos receptúra alapján hazai munkaerővel készült, magyar terméknek nevezhető. A fogyasztók mégis nehezen tudják megkülönböztetni a hazai terméket a külfölditől. A magyarok jelentős része elvben előnyben részesíti a helyi, hazai terméket, de ez kevéssé valósul meg a gyakorlatban.
Polereczki Zolt szerint el kell érni, hogy a fogyasztó motivált legyen és a tervezett cselekvéstől eljusson a helyi termékek tényleges vásárlásig. A kis és középvállalkozások számára egyelőre nem kulcstényező a marketing, de egy látens igény már létezik a hatékony marketingtevékenységre. A jövőben a kis és középvállalkozások (KKV-k) feladata, hogy garantálja a megfelelő minőséget, bizalmi kapcsolatot építsen ki a fogyasztóval, valamint, hogy biztosítsa a kiváló magyar termékek helyzetét a piacon.
Pallóné Dr. Kisérdi Imola szakmai tanácsadó-vezető főtanácsos a VM EU Koordinációs Főosztálya képviseletében először is kiemelte az MNVH helyi termékek piaci érvényesülésével foglalkozó vidéki rendezvénysorozat aktualitását, mivel a magyar soros elnökség alatt kerül megvitatásra az Európai Bizottság által decemberben benyújtott új minőségpolitikai jogszabálycsomag tervezete. Előadásában bemutatta a HÍR (Hagyományok-Ízek- Régiók) gyűjteményt, amely 300 magyar hagyományos és tájjellegű mezőgazdaság termék és élelmiszer szakmai-történeti leírását tartalmazza. Ezután ismertette az Agármarketing Centrum által először 2009-ben meghirdetett HÍR védjegy pályázatot, amelynek célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutásának elősegítése, versenyképességük fokozása. Eddig 50 termék nyerte el a HÍR védjegy használatának jogát, közöttük a régióból a magyartarka-szarvasmarha hús. Az új pályázati kiírásra 42 termékleírás érkezett, bíráló bizottsági értékelésük folyamatban van. A HÍR gyűjtemény forrásul szolgál az uniós oltalom kezdeményezéséhez, amelyre elsősorban termelők, előállítók csoportosulásai jogosultak. Ehhez kapcsolódva a hagyományos termékek piaci érvényesülésének sikertényezői között hangsúlyozta a közös tevékenységek jelentőségét a marketing, piackutatás, értékesítés terén. A Kaposvári Egyetem által tavaly kiadott „Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán” című szakkönyv folytatásaként tervezik a következő kötetet, amelynek célja egy gyakorlati útmutató kidolgozása a helyi vállalkozások számára hagyományos termékeik piacképességének támogatására. Pallóné Dr. Kisérdi Imola elmondta, hogy stratégiai célként fogalmazódik meg a hagyományos helyi terméket előállító hazai KKV-k életképességének növelése a kedvező jogi és intézményi kereteket biztosításával, a fenntartható helyi boldogulás érdekében.
Ezután a nemzetközi Slow Food mozgalomról, kialakulásáról, fontosságáról beszélt Dr. Erdős Zoltán, a Hagyományos Termék Kerekasztal elnöke. Ismertette továbbá azt is, hol és milyen irányba tart ez a mozgalom Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy napjaink egyre inkább globalizálódó világában szükség van egy a hagyományosabb életszemléletet népszerűsítő nemzetközi hálózat megerősödésére. A Hagyományos termék Kerekasztal jelmondata: ”Legfőbb cél: a fenntartható helyi boldogulás.”.
Az előadás után a konferencia jelenlévői kérdéseket intézhettek a témák szakértőihez az előadók és hallgatók közötti vitafórum keretében. A jelenlévő helyi termelők hozzászólásaiból is kiderült, mennyire fontosnak tartják a helyi kistermelők a helyi termékek megfelelő piaci szabályozását.
Ezt követően Zágorhidi Czigány Ákos, ügyvezető, a Pannon Helyi Termék Klaszter jó gyakorlat bemutatóját tartotta meg, melyen a többi között szó esett a klaszterről, mint szerveződésről, valamint, arról, hogy az ipar után a mezőgazdaságban is, ezen belül a kis és középvállalkozások terén, milyen fontos szerepet töltenek be a klaszterek. Kitért a Pannon Helyi Termék Klaszter eredményeire, sikereire, valamint az ahhoz vezető utat is bemutatta.
A konferencia további részében a rendezvény teljes időtartama alatt kóstolót biztosító meghívott helyi termék előállítók bemutatkozására került sor. A különleges szemléletmód, az innovációs megközelítésmód minden termék és termelő közös jellemzője volt. Elsőként Visontai Béla mondta el vállalkozása történetét a kezdetektől, majd azt emelte ki, mennyire fontosnak tartja a bioélelmiszerek, bioalapanyagok szerepét mind a vendéglátásban, mind a közétkeztetésben. Véleménye szerint fontos lenne a szemléletváltás az egészség megőrzése és javítása érdekében.
Ezt követően a különleges tejtermékeket és sajtfajtákat gyártó kaposvári cég bemutatkozó videofilmjét láthatták a jelenlévők, melyből kiderült, milyen történelmi háttérrel és „ars poéticával” rendelkezik, valamint az is, milyen eredményeik, sikereik születtek az elmúlt évek során.
Kilvinger László a vadhúsokat feldolgozó bőszénfalvai cég képviseletében tartotta meg beszámolóját, majd a különleges halból készült felvágottakat és „fisch-lit” forgalmazó Puruczky András beszélt arról, milyen jelentős élettani hatásai vannak a halfogyasztásnak. Mindezen tények ellenére az emberek jelentős hányada nem kedveli a halak jellegzetes ízét, így vállalkozásának alapját képezik a halból készült, ám hal-íz mentes termékek.
A bemutatkozásokat követően Dr. Brandt Sára zárta a rendezvényt, egyben a helyi termékek további kóstolására, és a kötetlen beszélgetésekre invitált minden jelenlévőt.
Forrás: mnvh.eu
