Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára szerint a több lábon álló mezőgazdaság új vidékfejlesztési ágat hozhat létre, ami a vidéki foglalkoztatásra is jótékony hatást gyakorolhat.
Hazánknak törekednie kell a megújuló energiaforrások széleskörűbb igénybevételére s a bioüzemanyagok gyártására is – mutatott rá Gőgös Zoltán a Ma & Holnap folyóirat által szervezett konferencián, amelynek témája a fenntartható fejlődés volt.
A földművelési tárca államtitkára szerint a megújuló energiaforrások – ezen belül is elsősorban a biológiai alapú megújuló energiahordozók – tekintetében hazánk nincs lemaradásban más uniós tagországokhoz képest. Mint előadásában kitért rá, előbbre lépni azonban csak akkor tudunk majd, ha a jelenlegi jogi környezet egész Európában változik – addig Magyarországnak is alkalmazkodnia kell az EU-s szabványokhoz.
Negatívumként értékelte viszont, hogy a megújuló energiák hasznosításának előnyei lassan szivárognak be a köztudatba. Nálunk egyelőre a bioüzemanyagok tankolása iránt is csekély az érdeklődés, noha ezen környezetbarát töltőanyagok előállításához semmilyen változtatásra nincs szükség a mezőgazdasági termelésben. „Az alapanyagok olyan növényfélék, amelyeket több száz éve termel a magyar mezőgazdaság: a legtöbb bioetanol kukoricából, a biodízel főként olajos magvakból készül. A bioüzemanyagok előállításához az ágazatban minden technológiai, termesztési háttér adott, óriási tőkeigényű befektetésekre nincsen szükség” – hangsúlyozta Gőgös Zoltán.
Az már most világosan látszik, hogy Magyarországon a bioüzemanyagok terén nem lesz akkora felhasználási igény, mint amennyit képesek leszünk előállítani. Az így fellépő exportkényszert – amit nevezzünk inkább lehetőségnek – azonban az európai piacok ki tudják majd elégíteni – hangzott el a konferencián. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet: a megújuló energiaforrások szerepe az állattenyésztésben is jelentős. „A magyar gazdálkodók dönthetnek például, hogy a genetikailag módosított (GMO) szója helyett GMO-mentes kukoricából készült DGGS-sel (bioetanollal) pótolják-e tenyészállataink fehérjeigényét” – fogalmazott Gőgös Zoltán. Az államtitkár a konferencián szólt arról is, hogy a kormány – közigazgatási hatósági ügyintézés szempontjából – kiemelt projektté nyilvánította dunaalmási és a kabai bioetenol-biogáz kiserőmű beruházásokat.
Hogy hazánk is egyre inkább érintett az innovációban, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a megújuló energiafarmok. Az ilyen telepeken felszabaduló metángáz nemcsak villamos energia, hanem hő előállítására is hasznosítható, ami pedig felhasználható egyrészt az etanol üzemben, másrészt például az istállókban, gazdasági épületekben. Mindez egy olyan zárt energiatermelési rendszert eredményez, ahol egy telephelyen zajlik az állattartás, a trágyafermentáció (az „erjesztési” folyamat), a biogáz- és a bioetanol-termelés. Így kikerülhető a logisztika, a nem költség-hatékony szállítmányozás és a külső szállítóktól való energiafüggőség. Gőgös Zoltán beszámolt arról is, hol tart a két – uniós támogatással megvalósuló – hazai mintaprojekt. Az abonyi energiafarm mintafázisában már csak a kiskapacitású etanol-üzem megépítése van hátra; a besztereci biotrágya-üzemben pedig elkészült az első fázis. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásaiból létrehozott abonyi farm esetében a melléktermék egy része visszakerül a takarmányba közvetlen felhasználással, a maradékot pedig a biogáz üzemben hasznosítják tovább. A besztereci erőmű pedig elsősorban a melléktermékeket, fanyesedéket hasznosítja – azokat, amelyeket korábban elégettünk. Az államtitkár rámutatott, hogy a besztereci üzem közelében található Tokaj-Hegyaljai borvidék venyigéi kiváló tüzelőanyagot jelenthetnek a bioerőmű számára, s ez nem csorbítja a borvidék tekintélyét, nem károsítja mikroklímája minőségét. Sőt, ezt a lehetőséget Magyarországon kívül már majd’ minden uniós bortermelő ország felismerte, hiszen egyre nagyobb mértékben hasznosítják a szőlővenyigét.
Az ÚMVP milliárdos nagyságrendben támogatja az energiaültetvények telepítését, valamint az olyan beruházásokat, amelyek célja a mezőgazdasági üzem saját energiabázisának megteremtése, a meglévők kiváltása. „Fontos lenne kiterjeszteni a közmunkát az ilyen projektekre, mert túl kell lépnünk azon, hogy nagyjából százezer ember kapott munkát az Út a munkához programban, amelynek köszönhetően alapvetően önkormányzati, településrendezési feladatokat látnak el ezek az emberek”. Gőgös Zoltán szerint a megújuló energiaforrások elterjedése nyomán kialakuló mezőgazdasági változások miatt jelentős kiadások jelentkezhetnek, amelyekre támogatási ágon körülbelül százmilliárd forintot szán az agrártárca. „Azt viszont az Európai Uniónak is látnia kell, hogy 2013 után erre külön forrásokat kell biztosítani. Magyarországon nagyjából 2-3000 milliárdra tehető a felmerülő fejlesztési igény” – tette hozzá. Egy biztos: 2013 után Magyarországon is hozzá kell szokniuk a termelőknek a projektszerű finanszírozáshoz, és a projektszintű támogatások túlnyomóvá válásához.
Az egyre dráguló hulladékkezelés kapcsán az agrártárca államtitkára jelezte: ezeknek a fosszilis alapú energiahordozókból készülő anyagoknak a kiváltására lehetne használni például a tejsavat, a gabonaféléknek egyik alkotóelemét. Balatonfűzfőn létesülhet egy ilyen üzem, amelynek tervei már készek, ahol csomagolóipari alapanyagokat is gyártanának későbbi felhasználásra.
Az államtitkár egy sikeres osztrák gyakorlattal, a burgenlandi Güssing példájával érvelt amellett, hogy a közüzemi rendszerek átállításával, a kistelepülések energiaszükségleteit hazánkban is túlnyomóan megújuló energiából kellene fedezni. „Ehhez az alapanyagot a település környezetében található nyesedékek biztosíthatják addig, amíg nem érik be egy energiaültetvény telepítése – amit akár a falu a saját maga közterületén közfoglalkoztatásban műveltet. Ennek az ügynek viszont már van az agráriumra nézve egy járulékos beruházási igénye: a technológiát, az eszközparkot, be kell szerezni, az ültetési, telepítési, betakarítási munkákat szervezetten kell koordinálni.” A megújuló energiaforrások azonban nem válthatják ki teljes mértékben a fosszilis energiaforrásokat – hangsúlyozta Gőgös Zoltán, aki úgy vélte: érdemesebb lenne kisebb, térségi kapacitású erőműveket létrehozni, mint biomasszával fűtött óriási kapacitású megaüzemeket.
Az FVM államtitkára a biológiai alapú megújuló energiaforrások mellett a szél- és napenergiában rejlő lehetőségeket is kiemelte, de a jövő sokoldalú energiahordozói közt említette a nem mezőgazdasági eredetű, és jelenleg kutatások alatt álló hidrogént is. E területek a következő évtizedek nagy áttörését jelenthetik a fenntartható fejlődésben – értékelt Gőgös Zoltán.