Utolsó állomásához érkezett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Magyar Vidékakadémia elnevezésű programsorozat második turnéja. A zárórendezvényt március 10-én tartották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tokajban. A sorozat a helyi termékekről szólt, és minden állomáson más-más, a magyar gazdaság fejlődésében érdekelt szakember tartotta az előadásokat.
Tokajba négy előadó érkezett, a sort Szabadkai Andrea, az MNVH elnökségi tagja kezdte. Prezentációjával a kistermelői jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságába adott betekintést az érdeklődőknek. Kiemelt egy-egy „termelőbarát” törvénymódosítást is. Többek között azt, hogy már hazánkban is hatóságilag engedélyezett az állati alap- (tej, tojás, nyers hús stb.), és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesítése Budapesten és negyven kilométeres távolságon belül abban a megyében, ahol a gazdaság működik. Kitért arra is, hogy hatóságilag engedélyezett a falusi vendégasztal szolgáltatás, így a házi vágás is legális, ám vannak esetek, amikor hatósági állatorvos jelenléte kötelező. Bemutatta, hogy egy háztáji termék címkéjén milyen adatoknak kell feltétlenül szerepelnie ahhoz, hogy értékesíthető legyen.
Zobor Enikő vezető tanácsos, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának munkatársa „A hagyományos termékek piacra jutása – a HÍR (hagyományok, ízek, régiók) védjegy szerepe” című előadásában a HÍR- program fő eredményeiről, a hasznosítási stratégiáról és a védjegyhasználatról tájékoztatta a jelenlevőket. Felsorolta, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie azoknak a termékeknek, amelyekkel a termelő, előállító a HÍR-védjegyre szeretne pályázni. Majd a védjegyes termékek nyújtotta előnyökre tért át, s itt megemlítette az uniós oltalom lehetőségét is.
„Fejlesztési területek a magyar élelmiszer kistermelők számára” című prezentációjában mutatta be Batternay Anita, a Prémium Hungaricum Kft. ügyvezető igazgatója saját, csak magyar termelők áruival működtetett vállalkozását. Személyes példájában hangsúlyozta, hogy üzlete csak családi vállalkozásokkal áll kapcsolatban, így támogatják a magyar gazdákat. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy beszállítói révén nagy részben csak adalékanyag-mentes termékeket forgalmaz. Előadásával példát igyekezett statuálni a vidékakadémián megjelenteknek, s egyben ösztönözni őket arra, hogy ha a kistermelő veszi a fáradtságot, és halad a korral, akkor stabilan jelen lehet a magyar piacon.
Erdős Zoltán a Hagyományos Termék Kerekasztal elnöke előadásában bemutatta a Slow Food elnevezésű mozgalom munkásságát, célkitűzéseit, küldetését: a helyi gasztro-kulturális értékek megőrzése, annak sikeres hasznosítása, az érintett közösségek és vállalkozások gazdasági sikerességének támogatása. Fontos feladatuknak tartják, hogy a viszonteladók, vendéglátósok megismerjék a forgalmazott produktumot, a fogyasztó pedig azt, hogy mit is tartalmaz az adott termék.
Az előadásokat „Jó gyakorlat” bemutató zárta, itt kapott szót Pál Rudolf, a www.helyi piac.hu internetes honlap megalkotója, aki bemutatta a portált, és használatának előnyeit. Ezek között szerepel az is, hogy a csatlakozó termelők kialakíthatják a platformon a saját gazdasági területüket. A felület még felfedezésre vár, de önkormányzatok, helyi termelők, helyi vállalkozások, helyi lakosok, civil szervezetek, egyházak, szakmai szervezetek, falugazdászok és a helyi médiumok csatlakozását várják.
Pál Rudolfot Muhari Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Panyola község polgármestere követte, aki településével már csatlakozott a helyipiac.hu-hoz. Ő a többi városvezetőnek is ezt tanácsolja, mert az internet segítségével ismertebbé tehetők a régiók, települések; csak annyit kell tenniük, hogy összegyűjtik és közzéteszik az eladható termékeket,. Ez nem csak a turisztikai vonzerőt növelheti, hanem lehetőséget is ad a termelőknek az életben maradásra.
Végül a Magyar Vidékakadémia egyik kiállítója, Molnár Gergely méhész mutatta be vizsolyi méhészetét, annak megalakulási körülményeit, és elért eredményeit.
Forrás: mnvh.eu