Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Agrármarketing Centrum (AMC) képviselői közös sajtótájékoztatón jelentették be Agrádon a Pálinka Nemzeti Tanács megalakulását.
A tájékoztatón Harcz Zoltán, az FVM kabinetfőnöke elmondta, hogy a Tanács több éves előkészület nyomán, a tavaly ősszel elfogadott önálló “pálinkatörvény” rendelkezései alapján jön létre, a minisztérium, a hatóságok, a szakmai szervezetek és érdekképviseletek együttműködésével. A Pálinka Nemzeti Tanács egy 13 tagból álló szakmai testület, aminek tagjai közül két embert az agrárminiszter, egyet az adópolitikáért felelős miniszter, 10-et pedig a szakmai szervezetek jelölnek. Az agrárminiszter kéri fel őket, és 3 évre szól a megbízatásuk. A tanács tagjai maguk közül választják meg az elnököt. A most megalakult Tanács első ülése április 17-én lesz.
A Tanács feladata, hogy megszervezze és felügyelje a pálinka minőségellenőrzését, eredetvédelmét, kidolgozza a Nemzeti Pálinka Stratégiát, óvja és ápolja a pálinkához kapcsolódó nemzeti hagyományokat. Munkája során a vizsgálatok eredményeképpen a pálinka elnevezést jogtalanul alkalmazó vendéglátó egységek, forgalmazók és feldolgozók ellen eljárást kezdeményezhet az illetékes hatóságoknál.
A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai:
Barabás Attila, vezérigazgató, Győri Likőrgyár Zrt.
Békési Zoltán, elnök, Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesülete
Bolyhos Zoltán, ügyvezető, Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesülete
Csalló Jenő, elnök, Pannon Pálinkafőzők Egyesülete
Császár Antal, titkár, Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége
Dr. Molnár János Attila, vezető főtanácsos, Pénzügyminisztérium
Frank Odzuck, vezérigazgató, Zwack Unicum Nyrt.
Dr. Oroszné Dr. Prekop Erzsébet, vezérigazgató, Miskolci Likőrgyár Zrt.
Dr. Panyik Gáborné, elnök, Pálinka Céh Egyesület
Papp József, kancellár, Magyar Pálinka Lovagrend
Piros László, nagymester, Magyar Pálinka Lovagrend
Savanya Géza, ügyvezető, Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége
Szilágyi László, ügyvezető, Pálinka Céh Egyesület
Sok év szakmai munkája nyomán elkészült az első magyar pálinkatérkép, ami a kiváló minőségű magyar pálinka alapanyagául szolgáló eredetvédett gyümölcsök termőterületeit és mind az 54 engedéllyel rendelkező hazai pálinkafőzde elhelyezkedését mutatja be. A pálinkatérképben szereplő eredetvédett gyümölcsök a következők: a békési szilva, a göcseji körte, a gönci barack, a kecskeméti barack, a szabolcsi alma, a szatmári szilva és az újfehértói meggy.
A térkép hátoldalán valóságos kislexikon található, a pálinkafőzés történetén túl megismertet a felhasználható gyümölcsökkel és bevezet a pálinkafőzés tudományába is. Megtudhatjuk, hogy az első pálinkákat az alkimisták készítették; hogy a pálinka nevet csak a Magyarországon készült valódi gyümölcspárlat viselheti; hogy jó minőségű pálinka csak kiváló gyümölcsökből készíthető, valamint a magyarországi kereskedelmi pálinkafőzdék elérhetőségei is megtalálhatóak az információk között. A térkép elkészítését jelentős szakmai összefogás tette lehetővé.
Ez a különleges, minőségi reklámhordozó csakúgy, mint a most elkészült pálinkás kiadványok, hatékonyan járulhatnak hozzá az utóbbi időben több belföldi és nemzetközi kiállításon is sikerrel szereplő magyar pálinkák további népszerűsítéséhez. Az Agrármarketing Centrum szakemberei az elkészült pálinkatérképre alapozva a jövőben a gasztroturizmus fejlesztése képpen úgynevezett “pálinka-utak” fejlesztését, létrehozását tervezi.