Az együttműködés célja a vidéki térségek fejlesztése érdekében a kulturális értékek megőrzése, közvetítése, a közművelődési feladatellátás korszerűsítése. A két szakmai intézet együttműködésének kiemelt területe az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT-k) közművelődési szolgáltatásainak megvalósításával kapcsolatos tevékenység támogatása. Az együttműködés magában foglalja a közművelődési szakterülettel összefüggő szakmai ismeretátadást, szakmai konferenciák, képzések, valamint tájékoztató alkalmak közös szervezését.
Az erről szóló együttműködési megállapodást a Változások a közművelődésben címmel megrendezett szakmai konferencia záróeseményeként 2011. november 21-én írta alá a két intézmény főigazgatója, az MMIKL részéről Závogyán Magdolna, valamint Mezőszentgyörgyi Dávid a NAKVI részéről.
L. Simon László, az EMMI kultúráért felelős államtitkára a konferencia nyitóelőadásában kiemelte: „a közművelődési területen lehetőségünk lesz látványos változásra, pénzügyileg is tudunk majd eredményeket felmutatni. Az előző két évtizedben a politika magára hagyta azokat az intézményeket, közösségi, művelődési tereket, amelyek a belépést jelentik a kultúra világába. Fontosnak tartottam, hogy ezen a területen ne csak szimbolikus, hanem kézzelfogható változásokat érjünk el.”
Magyarország közművelődése számára a 2013-as év szervezeti, tartalmi, finanszírozási és jogszabályi szempontból is a változások éve lesz. A költségvetési törvény tervezete szerint jövőre 17,6 milliárd forint jut az önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi feladatellátására. A kultúráért felelős államtitkár elmondta, hogy minden megyében négy fővel működő közművelődési módszertani központot hoznak létre, amelyek a civil és egyházi közművelődési szervezetek működését koordinálják. Erre 1,1 milliárd forintos többletforrást biztosít a kormányzat.
A kultúráért felelős államtitkár bejelentette, hogy a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus átalakul, 2012. november 30-tól Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet néven működik tovább. L. Simon László végezetül az együttműködés lehetőségeinek keresésére biztatta a szakma képviselőit.
Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának helyettes vezetője előadásában a konferencia résztvevői tájékoztatót hallhattak a főosztály legfontosabb feladatairól, fejlesztési irányairól. Mint mondta: „meg kell teremteni a személyi és infrastrukturális feltételeit annak, hogy a közösségi művelődés megfelelő válaszokat tudjon adni a lokális és globális társadalmi kihívásokra.” Előadásában kitért a társadalmi, gazdasági, környezeti fejlődést megalapozó innovációk fontosságára, amelyek a helyi közösségekben érhetők tetten. A szakemberképzéssel kapcsolatban megjegyezte, a tervezett közösségi művelődés tanári szak elindítása megteremti az esélyt arra, hogy a kistelepülések többfunkciós közösségi terei sokrétű szakértelemmel rendelkező munkatársakat alkalmazhassanak.
Ezt követően Závogyán Magdolna, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója beszámolt az Intézet átalakításának menetéről, eddigi eredményeiről, szakmai és tartalmi megújulásáról. A dinamikus szervezet alapvető feladatai között a közvetítő, összekötő, szervező, kezdeményező és képviselő funkciók megerősítését hangsúlyozta. A megújuló Intézet feladatai között kiemelt fontossággal jelenik meg a stratégiai háttéranyagok készítése, az uniós pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatások biztosítása, valamint a projektgenerálás és a rendszerszemlélet meghonosítása.
A főigazgató ismertette a megyei módszertani intézmények integrálására vonatkozó terveket. A folyamat eredményeként mind a tizenkilenc megyében egységes személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, azonos színvonalú, tisztán módszertani tevékenységet végző központok segítik majd a települések kulturális szakembereit.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a közoktatás és az ifjúságpolitika, valamint a közművelődés együttműködésének lehetőségeiről beszélt. Előadásában többek között a Nemzeti Alaptanterv közműveltségi területeit ismertette, valamint felhívta a figyelmet ágazati együttműködéseket elősegítő közoktatási kezdeményezésekre, a kapcsolódási pontokra.
Eperjesi Tamás, a NAKVI főigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztésben, kiemelten a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban (MNVH) számítanak a közgyűjteményi, közművelődési és közösségfejlesztő szakemberek együttműködésére. Az MNVH kiemelt projektjei közül a „Nagyapám Háza” mester-inas képző program részleteibe avatta be a hallhatóságot, amely rég elfeledett mesterségek újra tanulásával járul hozzá az élő hagyomány megteremtéséhez.
A konferencia záróeseményeként aláírt együttműködési megállapodás nemcsak az intézmények, hanem az ágazatok közötti együttműködések erősítésének is fontos mozzanata. A megállapodás aláírásával a NAKVI részéről az IKSZT program sikeres megvalósítása érdekében végzett együttműködés az ifjúságfejlesztés, az egészségfejlesztés és a postai szolgáltatás területei mellett így a közművelődési ágazattal is formalitást nyert.