A valamikori, kizárólag állattartásra szolgáló tanya fokozatosan alakult át a ma ismert lakásként funkcionáló ház és udvar épületegyüttesévé. A XIX. sz. második felében kezdődött az igazi tanyásodás, amely az un. „kirajzás” jelenséggel függ össze. A város népességnövekedése miatt az ott élő lakosság elfoglalta a város körüli peremrészeket. Ezt a régi faluképet ma is szépen mutatja Magyarország több nagyvárosa, köztük Kecskemét is. A falukép változásával egy időben a társadalmi kép is kissé átrendeződött. Kialakult egy mezővárosi társadalom, ahol egymás mellett élt, együtt munkálkodott és a vidéki élet békéjében töltötte mindennapjait a magyar paraszt és földbirtokos réteg. Egy rövid nagyvilági kitekintés után a mára kialakult - nem éppen példaértékű, - szélsőséges, város - vidék, urbanizált multi világ - tájba illő tanya képének kontrasztját vázolta fel és illusztrálta Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke a Civil Akadémia rendezvényén, ahol „A tanyák múltja, jelene és jövője” címmel tartott előadást.
A november 24-ei esemény másik előadója Lakatosné Sira Magdolna, túristvándi polgármester volt, aki „Az önellátó falu” megteremtésének lehetőségéről, annak zökkenőiről, valamint kitartó és áldozatos településfejlesztési munkálataikról mesélt a nagyközönségnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település legnagyobb büszkesége a ma is működőképes, 1750 körül épült vízimalom, amely egyben a falu egyik turistákat vonzó védjegye is. A falu vezetősége a munkahely hiány, az életkörülmények egyre romló minősége, az egyre dráguló megélhetés miatt úgy döntött, hogy a saját kezébe veszi az irányítást. A kezdeti lépések, a Szociális földprogramhoz való csatlakozás, a különböző fesztiválok (Szatmári fesztivál, Nemzetközi Molnár Találkozó) rendezése mellett a falu 5000 négyzetméteren intenzív uborkatermesztésbe kezdett. A palántákat is saját maguk nevelik üvegházi körülmények között, így nem csak helyi terméket tudnak előállítani, de a lakosok és az általános iskola zöldségfogyasztását is fedezni tudják. Az uborka termesztésén kívül szarvasmarhatartást is kezdeményeztek a faluban, így az élőállat tartás újra egy potenciális megélhetési formává vált. Ezek után már a helyi piac létesítése adott volt. 2011-től működik a kis piac, ahol az önkormányzat vásárolja fel az előállított többlettermékeket. Tervezik még a helyi viszonyoknak megfelelő méretű feldolgozó üzemek létesítését is, ahol liszt és hús feldolgozással, pálinkakészítéssel kívánnak foglalkozni. A fűtőanyag drágulása miatt a saját energiaellátásra bálatüzelésű kazánt szeretnének minden tanyára, amelynek költségeit az önkormányzat saját forrásból hitelezné. A falusi szálláshely már évek óta működő bevételi forrás Túristvándinak, így egyre több, a turizmus fellendítését célzó törekvés is születik. Az egyik ilyen kezdeményezés a mintakert létesítése, amelyben magyar állatfajtákat mutatnak be.